- Nekem..ígyis-úgyis..végem...De ti.. megmenekülhetek... Hagyjatok itt... Én már..nem bírom..tovább... Sajnálom...- Mondtam,mire elsötétült minden.
Katie szemszöge:
- Jake! Jake nem hagyhatsz itt!! Én... Én szeretlek!! Kérlek ne!!- Mondom kétségbeesetten, mire odatérdeltem Jake elé és megfogtam a vágásoktól véres és igencsak sápadt arcát. Teljesen sápadt volt és véres volt mindenütt , ekkorra már a többiek is Jake-ket kezdték el vizsgálni. Mindenki kétségbeesetten vizsgálta Jake élet jeleit, mire megszólal Arthur.
- Jake... meghalt... - Mikor ezt kimondta, hatalmas fájdalmat éreztem a szívem környékén. Azt éreztem,hogy a lényem fele is meghalt, Jake-kel együtt.
- Nem, az nem lehet!! Neeee!!- Mondom zokogva és teljesen kifordulva a magamból, mire Naomi hátulról megölel. Ezért felnéztem és láttam a szemében, hogy mindjárt ő is sírva fakad. Ekkor megszólalt a volt helyettesem, vagyis az előző énem helyettese.
- Mi ez a nagy sírás-rívás?Csak nem lehelte ki a lelkét a vérszívó barátom? - Kérdi vigyorogva és önelégülten. Én csak zokogtam keservesen, és próbáltam visszafogni Naomi-t, nehogy valami olyat mondjon, ami miatt mi is bajba kerülhetünk. De mielőtt Naomi megszólalt volna, Jack közelebb lépett az előző énem helyetteséhez.
- Elnézést, de nem vihetnénk haza Jake holttestét, hogy méltó búcsút vegyünk tőle? Kérem!... Ez a szegény lány pont a születésnapján veszítette el a fiút,akit szeretet. Legyen tekintettel rá. Ő csak egy törékeny kislány... - Mondta, mire még keservesebben sírtam. El sem hiszem, miért pont velem történik mindez!
- Tegyetek vele, amit akartok! Engem már nem izgat! Csak tüntessétek el! Itt a kulcs, ami a bilincs zárját nyitja! - Mondta, mire odadobta a kulcsot. Azzal kiment a gorilláival a szobából, de azért reméltem, hogy a nagyim elrejtőzött James-szel, nehogy elkapják vagy valami. Ekkor a fiúk felváltva elvették a kulcsot és kinyitották a bilincseket, amik Jake csuklóján és a bokáján díszelegtek. Mi e közben könnyeinkkel küszködve tartottuk Jake-et, amikor egy kis szikrát vettem észre a jobb tenyerén.
- Szerintem induljunk...- Mondom szomorúan, mire a fiúk felemelik a hallott Jake testét, míg Naomi felsegít a padlóról. Azzal elindult a gyász menet, a fiúk előre,mi utánuk. Amikor a bejárati ajtóhoz értünk, ott várt ránk a nagyim James-szel. Ekkor Jack az erejét használta, ami segítségével árnyként közlekedhetünk.* Time skip*
Amikor beértünk a házba, olyan este 6 óra lehetett. Így hát amilyen óvatosan tudtuk Jake-ket a legközelebbi ágyba fektettük. James-szet, pedig kikötöztük a legközelebbi székhez, egy olyan kötéllel, amit a nagyim csinált, így nem tudja használni a képességét.
- Muszáj ezt? Nem szökőm meg, esküszöm! Szeretnék segíteni az öcsikémnek! Hadd segítsek!- Mondta, mire természetesen egy szavát se hittem el,mivel Jack-ék hallottak mindent, mielőtt még Jake megmentésére siettünk volna.
- Igen, muszáj! Nem bízunk benned, főleg úgyhogy halálra veretetted az öcséd! Nem testvér az ilyen! Én mit meg nem adtam volna egy testvérért. - Mondta Naomi igencsak kikelve magából, míg én Jake élet jeleit figyeltem. Hátha add valami jelet, hogy mégis él. Mivel az kis szikra add nekem még reményt.
- Hogy beszélsz a főnököddel?- Kérdi felháborodottan, mire Jack is közbe szólt.
- Nekünk egy ilyen többet nem parancsol, James! Mivel mi vagyunk a 4 lény szervezet vezetői. És mivel megölette az egyik bajtársunkat, sőt a legjobb barátomat. Ezért nem engedelmeskedünk többet! - Mondta, mire James még dühösebb lett, ekkorra mind a hárman veszekedni kezdtek James-szel. Míg én továbbra is Jake-et figyeltem. Ekkor még jobban összetörtem... Mindenki veszekedik körülöttem, az átváltozásomra még mindig nem került sor és ráadásul a szerelmem is... meghalt. Ezt így tisztázva magamba az ágy mellé térdeltem, és megfogtam a halott szerelmem kezét. Ekkor furcsa módon melegséget éreztem és egy hirtelen energia áramlást...
- Elég, már!! Nézzétek... - Szólalt még a nagyim, aki gyorsan mellém szaladt.
- Katie, te ragyogsz! - Kiáltja el magát Naomi. Hát megtörténik most fogok átváltozni, mivel hatalmas erő is jár. De várjunk csak! Ez az energia nem csak belőlem áramlik, hanem Jake-ből is, érzem...
- Mi történik, Nagyi? - Kérdem, miközben egyre több energia keletkezik köztem és Jake között...
- Nézd, a sebei!... - Kiált oda ismét, Naomi,mire odanézek és tényleg! Jake sebei egyre csak halványodnak és tűnnek el egyesével.
- Ez... bámulatos! - Hallom a fiúk hangját egyszerre. Én is csak csodálkoztam, hogy ilyen megtörténhet. Szóval ilyen nagy erő lakozik bennem. Gyógyíthatók vagy akár pusztíthatnék is vele. Bár az utóbbit azt hanyagolom, ugyanis nem szeretnék úgy járni, mint az előző énem, és főképp nem szeretnék senkinek sem ártani. Na, de nem erre kéne koncentrálnom, hanem Jake visszahozására!
- Ez működik! Csináld tovább, édesem! - Mondogatta mellettem nagyi, mire még több erőmet beleadva folytattam, míg el nem tűnt az egész sebe. Ekkor egy kicsit abba hagytam, hogy nézzük meg az élet jeleit. Bár egy kicsit gyenge voltam az első használatától, de örömmel töltött el, ugyanis Jake mutatott életjeleket.
- Hála az égnek! - Könnyebbültem meg, bár még mindig nem tért magához. Ki tudja mennyi ideig lesz eszméletlen? De ekkor egy kézfejet éreztem a vállamon.
- Nem az égnek, hanem hála neked! Katie... - Mondta Naomi,mire felnéztem rá és elmosolyodott. Ekkor felálltam,mire mindenki átölelt és dicsérettel halmoztak el, amitől zavarba estem.
- Ez erősebb, mint azt elvártam volna! Tudtam, hogy erős de ennyire?! Egy halott személy visszahozása igenis nagy szám! Ezzel mindenképp megvédhetjük a városunkat! - Mondta, mire Arthur is megszólalt.
- Tényleg csak a város megvédése a célja, James?! Nem csak a hatalmat akarja, hogy uralkodni tudjon a városon kívüli lényeken is?! - Kérdi, mire James elkezdett hangoskodni.
- Ezt szerintem a nappaliba vitassátok meg! Addig én maradok Jake mellett, hogy figyelhessem és ha még kell, használni tudjam a képességem. - Mondom határozottan,mire Naomi kitessékeli őket.
- Ezt ne hagyjátok itt, fiúk! - Mondta,mire a pálcájával kilebegteti a székhez kötözött James-szet a szobából. - Akkor én is megyek. - Szólt oda nekem,mire kilépett a szobából. Így hát kettesben voltunk a szobába, bár az egyikünk eszméletlenül. Ezért úgy döntöttem, hogy leülök az íróasztaltól elhozott székre az ágy mellé. Leültem, mire elfogott az álom.
- Most ébren foglak várni, hogy felébredj, vámpírkám! - Suttogom oda neki, mire még egy kis szikrát vettem észre a jobb tenyerén. Ekkor úgy döntöttem, hogy újra megfogom a kezét, mire ismét energia áramlást éreztem, de most még erősebb volt, mint az előbb. Ebből már biztos lesznek fizikai változások is rajtam. Gondoltam, mire teljes szívemet melegség töltötte el. Éreztem, ahogy megváltozik a külsőm és különböző képességek megjelenését is.
- Jake...hallasz? - Kezdem el szólogatni az eszméletlen Jake-et, míg folyamatosan az arcát néztem. Az erőm használatától ragyogott a szoba, ami bevílágította a sötét éjszakát. Mikor kezdtem kimerülni ismét leálltam, mire a fáradtságtól akaratlanul is Jake-re estem, amitől kinyitotta a smaragd zöld szemeit...💜~ Sziasztok!~💜
Itt az új rész, remélem vártátok 😅💜
Ez is hosszabb lett a tervezettnél, de itt van!😅💜
Szerintetek mi fog történni James-szel? És szerintetek Jake teljesen felépül? Na és szerintetek Katie-nek milyen képességei lesznek?
Ötleteiteket leírhatjátok, kommentben vagy privátba 😊😉
Ha tetszett: vote ⭐
A kritikákat elfogadom💜: kommentben ⬇️.
💜~További szép napot/délután kívánok!~💜
ESTÁS LEYENDO
Misztikus Lények Csatája - (Befejezett)
FantasíaA történet egy MagicCity nevezetű kis városban játszódik, ahol a város négy végében, négy misztikus lény gyülekezet él, emberi alakban és az emberek pedig a város szívében. Ám az emberek nem tudnak a misztikus lények létezéséről, ezért békében élnek...