Misztikus Lények Csatája - (Befejezett)

6. Az Eveno

- Minden rendben lesz...- Jelentettem ki és még jobban átöleltem. Nem szeretem, ha egy lány szomorú inkább legyen dühös rám, mintsem lássam sírni. Bár a kijelentésem nyugtató hatással volt Naomi-ra, legbelül tudtam, hogy ez nem lesz olyan egyszerű, amilyennek tűnik. Jó pár percig ácsorogtunk ott, amikor a szemem sarkából észre vettem Jack-t. Aki egy hatalmas vigyor kíséretében követe Arthur-t. Annak a jeleként ejtette el ezt a vigyort, hogy szerinte van valami köztem és Naomi között. Lehet igaza van vagy tán téved, még magam sem tudom.
- Jake... Most már elengedhetsz... Jól vagyok!- Szólalt meg Naomi a karjaim között. Ekkor egy kicsit megszégyeltem magam, így hát elengedtem.
- Akkor... Szerinted, merre keressük Katie-t? - kérdem tőle zavartan. Ekkor gondolkodni kezdett, látszott rajta, hogy összeszedte magát.
- Tán kezdhetnénk a keresést... mondjuk Katie nagyszüleinnél... - mondta. Érdekes feltételezés... Végülis, ha Katie egy nagy erejű misztikus lény, akkor a nagyszüleinek tudniuk kellett róla.
- Rendben... Menjünk. - Végülis nem volt messze, csak az út másik oldalán...  Így hát átkeltünk az úton és bekopogtunk az ajtón. Katie nagyija nyitott ajtót, amin nem is lepődtem meg.
- Sziasztok! Tudom, miért jöttetek. Fáradjatok be... - mondta és betesékelt az ajtón. Elfoglaltuk a tegnapi helyünket, ameddig vártunk Katie nagyijára. Mivel ő valamiért ellépett az egyik szobába. Nagyon furcsának éreztem ezt a helyzetet. Lehet, hogy már most megtudom, milyen lény Katie és hogy mikor lesz a 16. születésnapja... Ám nem utolsó sorban még azt is megtudhatom, hogy a halott szüleimnek mi közük van Katie-hez. Amíg ezen gondolkoztam Katie nagymamája visszajött és leült az előttünk lévő hintaszékre. Egy darabig csak nézett minket,nem szólt egy szót se. Én ezt megelégelve így szóltam:
- Tudja azt, hogy mi milyen lények vagyunk? És hogy miért vagyunk itt? - Kérdem tőle, mire egy bólintást kaptam válaszul. Nem értettem, hogy miért nem szólal meg? Tán valami rosszat tettem? Tedtem fel ezt a kérdés magamnak, mire Naomi hozzám fordult és így szólt:
- Figyelj Jake, itt az ideje megtud Katie kilétét... Közeleg a 16. születésnapja, így jobbnak látom ha most mondom el neked...  - Szóval most megtudom Katie-ről az igazat... De miért most és itt tudom meg? A Miniszter engedélyezte ezt? Mi folyik itt? Ezelőtt két nappal nem tudhattam meg, erre most elmondja. Mi változott két nap alatt, amiért ilyen hamar megtudom? Nem értem ezt az  egészet... - Jake itt vagy még? - kérdi és megrázza a karomat...
- Igen... Csak elgondolkoztam... Folytasd csak! - mondom egy kicsit megszeppenve.
- Az igazat megvallva a Miniszter nem szerette volna, ha előbb megtudnád, mivel ez hatással lehet az ítélőképességedre... De azt is mondta, hogy ha úgy érzem készen állsz, akkor mondjam el! - Ezek szerint ilyen nagy erejű sokkot is kiválthat belőlem. De azért egyre kíváncsibb lettem, alig tudom kontrollálni magam. Ha már ennek hallatán is alig tudom kordába tartani magam, akkor mi lesz mikor megtudom az igazat...
- Jake!... Folytathatom? - Kérdi, mire bólintottam egyet.... El sem hiszem, hogy megint azt csináltam... - Hát, hogy is mondjam... Katie egy hatos lény, más néven Eveno. Ő egy olyan lény, aki több más élőlényből jött létre és az egyik legerősebb lény ami valaha létezett. - Itt megállt, hogy fel tudjam fogni ezt az információ sokaságot. El sem hiszem, hogy Katie egy hatos lény... Hogy lehet? Miként jött létre? És miért, csak a 16. szülinapján bontakozik ki az a hatalmas ereje? Milyen lények keveréke lehet? Nem értem, ezt az egészet...
- Mi az, hogy Katie egy E-ve-no?! Tudod milyen lények keveréke?! És tudod, hogy jött létre?!  - kérdem zaklatottan, mire egy pillanatra észrevettem Katie nagyijának a pálcáját a karosszék mellett. Ami azt jelenti, hogy Katie nagyija is egy tündér. Hogy lehet ez? Ekkor már nem a kanapén ültem, idegességemben.
- Lassíts, Jake! Nyugodj meg szépen, ülj vissza. Tudom, hogy nehéz, de türtőztesd magad, kérlek! - mondja és megfogja a csuklómat. Valamiért nem tudtam ellenállni Naomi kérésének... Így hát visszaültem, de ő még mindig a csuklómat fogta. Ám a csukló fogásból lassan kézfogás lett. Iszonyatosan puha keze volt, ilyet még nem tapasztaltam csak....csak Katie-nél. Mi van velem? Csak nem kezdek megszeretni egy tündért? Elég ebből a sületlenségből! Szedd össze magad, Jake! Most megtudhatod Katie-ről az igazat! Erre vártál, nem igaz? Hát akkor tessék összeszedni magad! Így hát kihúztam a kezem a keze alól.
- Folytasd! Milyen lények keveréke Katie?- Kérdem tőle,még mindig feszülten, de már nem annyira, mint az előbb. 
- Hát Katie ember, tündér, manó, démon, vámpír és ... fenon keverék. Azt nem tudom, hogy miként vált azzá, épp azért vagyunk most itt. - Ezt meghallva, majdnem padlót fogtam a döbbenettől. Mi az, hogy Katie félig fenon? Hisz pont ők akarják elvinni magukkal....      
- Ez... Ez, hogy lehetséges? Mi-Miért csak a 16. szülinapján bontakozik ki az ereje? - Már dadogni kezdtem a tudatlanságom és a nem értésem miatt.                                                              - Amint mondtam azért vagyunk itt, hogy  kiderítsük a teljes történetet.  - Mondta Naomi, mire felcsillant az a gyönyörű sötét barna  szeme. Olyan csodálatos érzés volt, amikor a szemeink csillanása találkozott egymással. Elvesztem a tekintetébe, mint akkor amikor a sikátorba voltunk... Na ne! Megint azt csinálom... Tán tényleg érzek valamit Naom iránt... Nem ezt felejtsd el, Jake! 
- Értem, de azt tudni lehet, hogy Katie hol van most? - Kérdem Katie nagymamájától, abban reménykedve, hogy itt találom.                                        
- Ami azt illeti, itt van... Épp a szobájában piheni ki a történteket. - Mondta, miközben kiment egy csésze forró teáért. Jó pár percig vártuk, míg visszaért, így hát volt időm elgondolkodni ezen az egészen.  Hogy került ide Katie? És vajon tudja az igazat a kilétével kapcsolatba? Ezekre a kérdésekre, minél hamarább választ kell kapjak.
- Mikor van Katie születésnapja? - Kérdem Naomi-tól, ameddig a nagyit vártuk.
- A szülinapja 16.-kán lesz... Három nap múlva. - Felelte, mire én egy kicsit elképedve néztem rá. Már ilyen hamar, akkor azért mondta, hogy minél hamarább meg kell tudnom az igazat. Érdekes kis helyzet, de még mindig nem értem mi közük van a szüleimnek Katie-hez.
- Értem, de azt tudod, hogy Katie tudja-e az igazi kilétét? - kérdem, mire Katie nagyija nyitott be az ajtón egy csésze forró teával.
- Ami azt illeti még nem tudja, de a születésnapja előtti napon el kell mondani neki, hogy ne érje váratlanul az az napi események... - Mondta és leült a székre. Akkor ezek szerint nagy változáson fog átmenni azon a napon Katie? De azt megfogadom, hogy bármi történik is én mellette leszek.

                   💜~ Sziasztok!~💜
Remélem vártátok az új részt... Itt van és remélem tetszik nektek. Úgy 1022 szavas lett. Sokat dolgoztam vele, remélem értékelitek 😅💜.
        💜~ További szép napot!~💜