Egy Egyetemista Élete

25. rész

  Logant az ágyában találtam fején fejhallgatóval és valamit nagyon nézet a laptopján.
Amint ki nyílt az ajtó fel sem nézet a laptopjából és úgy válaszolt.
- Hagyjatok már békén!
Ezzel nem foglalkozva be csuktam magam mögött az ajtót és elindultam felé és egyszer csak a tekintetünk össze kapcsolódot abban a pillanatban le kapta a fejéről a fejhallgatot és elindult felém de nem tett semmit csak állt és figyelt.
- Azt hiszem lenne miről beszélnünk!
- Igen én is így érzem!  Gyere üljünk le.

  Vagy 3 órán keresztül beszélgetünk mindenről, az érzéseinkről, hogy hogyan legyen ezután és a többi és a többi.
Annál a döntésnél esett a választásunk hogy meg próbáljuk együtt és nem fogunk hülyeségek miatt veszekedni.
Miután jól ki beszéltük magunkat úgy láttam hogy ideje haza menni ő meg egyből válalkozott rá hogy haza kísér.
   Az úton is nagyon sokat beszélgetünk és egyszer- kétszer el csattant egy csók.
- Nem akarsz itt aludni??
- Nem nem köszi inkább haza megyek nem akarok bajt!
- Nem lesz baj igazából a mami bátorított hogy béküljek ki veled Avery meg egyből össze akart minket adni hogy legyen egy kis tesója!
- Na jó a kis rafkos! ezen mind a ketten fel nevetűnk mire annyit vettünk észre hoy Avery síkítva szalad ki egyenesen az apja felé.
- Apuciiii!
- Kislányom szia jaj de hiányoztál!
- Te is nekem apuci! Naddon és még anyunak is még ha nem is valja be!
- Kislányom kérlek ne beszélj a nevembe! tettem csípőre a kezem mire mind ketten rám őltöték a nyelvűket.
- Na szép mától kezdve az ellenségeim vagytok!
- Nem tudom hogy mit jelent ez a szó de nem tetszik!
- Nem is jelent szépet bleeee! most rajtam volt a sor hogy ki nyújtsam a nyelvem és be szaladtam a házba ahova gyorsan követek is.
- Mami meg jöttünk!
- Áhh szia-sztok! Logan drágám de örülök neked!
- Szia mama én is örülők nektek! ölelte át a nagyit.
Ja igen elfelejtettem mondani hogy mindenki vagy maminak szólítja vagy nagyinak.
- Na szép engem már senki sem szeret! durciztam be mire Avery rá csimpaszkodott a lábamra.
- Jutt eszembe nagyi Avery aludhat ma veletek?
- Persze kicsim!
Miután ezt meg beszéltük a nagyi és én neki láttunk elkészíteni a vacsorát addig Logan, papa és a kicsi Avery ki mentek a kertbe játszani.
- Úgy gondolom helyes döntést hoztál kislányom!
- Biztos mama?
- Igen anyád most nagyon büszke lehet rád! simogatta meg a vállamat mire én szorosan megöleltem.
- Remélem látja hogy milyen szép unokája lett!
- Biztos vagyok benne kicsikém hogy látja és minden lépését figyeli!
- Ezt jó hallani mami!
- Elhiszem drágám! Na szólók nekik hogy jöjjenek enni!

Gyors megterítettem majd neki láttunk az evésnek.
- Anyucii!
- Mondjad kislányom!
- Most csináltok nekem kis tesot?
Itt mindenkinek a torkán akadt a kaja és elkezdtünk köhögni.
- Nem dehogyis kislányom! válaszoltam neki mire végre szóhoz tudtam jutni.
Ezután már nem váltottunk több szót erről inkább el mentünk mindannyian fürdeni majd elköszöntünk Avery-től és fel mentünk a szobába.
- Végre egy kicsit nyugiban vagyunk! húzott a mellkasára Logan.
- Igen és nagyon élvezem!
- Én is!
Felé fordítottam a fejem mire azon kaptam magam hogy az ajkai az enyémekre tapadtak. Elöszőr meglepet a reakciója de egyből viszonoztam.
Ezután mindenki a fantáziájára bízhatja hogy mi történt. 😋😉

Reggel arra riadtam fel hogy valaki ránk ugrik, mire észbe kaptam észre vettem magam előtt Tom vigyorgó arckifejezését amitől annyira megijedtem hirtelen hogy síkítva lelöktem magamról.
- Te nem vagy normális Tom esküszőm! mondta neki röhögve Logan.
- Soha nem volt normális hanem fogyatékos!
nevetem már én is.
- Na jóó srácok ezt megjegyeztem!
- De hisz igazuk van drága testvérkém! jegyezte meg Kim.
- Oké bekaphatjátok amúgy arra gondoltunk, hogy együtt tölthetnénk a napot mindannyian úgy mint régen este meg el mehetnénk egyet bulizni!
- Sajnálom de nem fogom egyedül hagyni a kislányom! igen ettől a mondatától eszembe jutott azt amit annó mondott nekem Logan amikor Avery még pici volt.
- Kérlek felejtsd el a múltat kicsim nem akartalak akkor megbántani nem voltam magamnál!
- Jó de nem is az de nem szeretem egyedül hagyni éjszakára!
- Naa Samiee kérlek szépen a kedvünkért! ugrált Kim és Alexisz közben kutya pofit imitáltak.
- Jó oké csak ne nézetek így! tettem fel védekezően a kezemet.
- Oké akkor a menetrend az hogy a napot a strandon töltjük meg minden egyéb este meg el megyünk egyet bulizni! ugrált Tom úgy mint egy kislány.
- Esküszöm legtöbször rosszabb vagy mint a kislányom! nevettem.
- Ohh tényleg megyek és meg kergetem!
- Ne merd bántani mert esküszőm hogy ki herélek!
- Késő bánat sziaaa!! integetett nekem majd elfutott én meg egyből rohantam utána.
Lent találtam meg a nappaliba ahogy próbálja el kapni Averyt aki síkítva rohant volna el előle.
- Tom azonal húzd el a csíkot a kislányom közeléből!
- Ohh jaj az anya tigris meg jött! Na gyere csak ide kicsi Avery most elkaplak! futott felé én meg a kezembe fogtam a seprűt mivel Avery felém vette az irányt pontosabban a hátam mögé. Tom hirtelen satu fékezet majd hátrált.
- Szia Samie jaj de aranyosak vagytok én szóval csak igazából meg akartam szeretgetni!
- Áh persze te inkább meg kínozni akartad! mentem felé közben a seprüt fenyegetően vittem magam után.
- Nem nem én meg szeretgetni akartam!
- Anya hazudik kabd el!
Nem kellett több elkezdtem kergetni közben meg csapkodtam a seprűvel, a többiek meg csak nevetek rajtunk.
- Logan segííts! síkított Tom kislányosan.
- A.a ezt magadnak generáltad!
- Gonosz lelkek!
- Na jó ennyi elég Sam add azt azonal ide! jött be fenyegetően a mami de a szája sarkában észre vettem a kis sunyi mosolyt. Én egyből vigyázba vágtam magam és felé nyújtottam a seprűt.
- Na jó és most menjetek töltsétek együtt a napot mi majd vigyázunk Avery-re!
- Juuuj de jó na anya menjetek máár!
- Na szép a saját lányom dob ki engem a házamból!
- Igeen na nyomás!
- Jólvan, jólvan ezentúl nem védelek meg!
- Jaaaj neee!

Ezután fel mentem a szobámba és felöltöztem valami kényelmes ruhába majd elindultunk a strandra.