Side Effects (JeongChan)

Randi (7.)

Először is...nagyon nagyon szépen köszönöm a 0,6k megtekintést💕 Nagyon jól esik, hogy ennyien olvassátok és, hogy szeretitek is ezt a kis storyt🤍 Imádlak titeket😘

- Szóval pontosan egy óra múlva legyél kész, okés? - csak egy bólintást kapok válaszként - ha kész vagy Jisung és Changbin a ház előtt fognak várni. Ne lepődj meg a kódnyelvet használnak lehet túlságosan beleélik magukat a dologba - forgatom meg szemeimet, a reakció pedig egy aranyos kuncogás - de nekem most el kell mennem megcsinálni a meglepit. - egy puszit nyomva ajkaira lépek ki az ajtón és megyek a randi helyszínére. 

Pontosan egy óra három perc múlva egy fekete kocsi parkol le nem messze tőlem. Szinte azonnal két öltönyös és napszemüveges ember szállt ki belőle. Istenem idióták. Már csak headset meg álnevek kellenének és FBI ügynöknek elmehetnének. Jeongint kisegítik a kocsiból, mivel kérésemre kendőt raktak szeme elé, nehogy idő elött kiderüljön a meglepi.

- A sas leszállt - lép hozzám Jisung. Na tessék a várva várt kódnyelv.

- Istenem de idióták vagytok - vágom fejbe magam. 

- A számla uram - nyújt át egy cetlit. A hátam mögül előveszek két zacskó gumicukrot amit boldogan akár az öt évesek vesznek el tőlem. - Jó randit na csááá 

- Izgulsz? - lépek szerelmem elé - mert én nagyon - nevetek fel kínosan.

- Miért izgulsz? Biztos tetszeni fog! - szorít rá jobban kezemre mert időközben lassan elkezdtem húzni a tényleges helyszín felé. Mikor odaérünk a háta mögé lépek és lassan leveszem látását akadályozó vörös színű selyemkendőt. Amit szemei megszokták a hirtelen fényt, íriszeit csillogását könnyfátyol fedte el a hely szépségétől. Egy erdős rész közepén, egy kis réten helyezkedett el a helyszín. 

A rét közepén egy kicsit tó rajta stéggel, mellette egy kicsiny kunyhóval. A tó előtt egy ugyan olyan vörös pokróc mint a kendő, rajta egy rózsaszín piknik kosárral és egy hófehér plüssmacival. A tóig rózsaszírmok illetve gyertyák és fáklyák vezetik el. 

- E-ez valami gyönyörű - szemét le se véve a helyről indul el a piknik felé. A pokróchoz érve kezem után nyúl és összekulcsolva ujjainkat néz rám halvány mosollyal rószaszínes ajkain. Egy mosolyt eresztve felé hajolok le, kezeimbe véve a macit nyújtom felé.

- Egy kis apróság - a plüsst átvéve öleli magához gyermeki mosollyan. 

- Köszönöm szépen Hyung 

- Bármikoor - puszilok selyem puhaságú bőrére - remélem éhes vagy

- Mint a farkas - ül le a pokrócra én pedig mellé kuporodok le. 

- Mit kérsz? Van szendó, bolognai meg süti - nyitom ki a kosarat.

- Ebben a sorrendben? - nevet fel halkan.

- Te kis bélpoklos - csatlakozom nevetéséhez, miközben kipakolom az ételeket.

- Naaa fejlődésben lévő gyerek vagyok, szükségem van kajára...sooook kajára - macit szája elé húzva -ezzel elrentve vigyorát- ejti ki ajkain szavakat.

- Akkor tényleg rádfér ez a sok kaja baba - beceneve hallatán arca felveszi a piros színt ezzel jelezve, hogy kicsit zavarban jött a mellettem ülő. 

- Na együnk - veszi magához a szendvicsekkel teli dobozt, amit nemsokára nyammogva fogyaszt el. Utánozva veszem én is magamhoz an kenyérszeletekkel teli dobozt és kezdem el majszolgatni. Nem sokkal később a szendvics sorsára jut a tészta majd a süti is. A csillagok is lassan a helyükre kerülnek ezzel jelezve, hogy lassan ideje visszamennünk a többiekhez, de egyikünk se mozdul meg. 

Az időközben mellkasomra feküdt fiú, a macit mellkasához húzva nézi az eget. Néha felmütat mikor meglát egy csillagképet. Hirtelen egy hullócsillagot pillantunk meg.

- Mit kívántál? - suttogom a kezeim között tartott fiúnak.

- Azt, hogy örökké így maradhassunk - pillant fel rám. Mosolyogva simsítok végig arcán, ő pedig mint egy kiscica bújik bele kezembe. 

- Ugye tudod, hogy nagyon szeretlek! - alig hallható szavaimat elnyeli a tücskök csiripelése. 

- Én is téged Hyung - szünteti meg a köztünk lévő távolságot, így csókot kezdeményez. pár másodpercig hagyom hagy íránítson, de hamar felülkerekedek rajta és alsó ajkán végignyalva kérek bejutást szájüregébe. Kicsi tenyerét arcomra helyezi, simít végig rajta. Érintése mentén bőröm felperzselődik, majd karjait nyakamba akasztva húz közelebb magához. Felé kerekedve, alkarjaimon támszkodva csókolom tovább. Pár perc múlva húzódunk csak el egymástól. 

Éjfekete szemei akár az égen a csillagok sőt sokkal szebben csillognak. Ajkai a hosszú csókunktól felduzzadtak, haja pedig kócosan hullodt szemébe, amit nem sokkal később ki is tűrök onnan. 

- Hyung - ásít egy nagyon - fáradt vagyok.

- Akkor menjünk - kelek fel róla, összepakolva dolgainkat rakom be a kunyhóba.

- Felveszel? - boci szemekkel néz rám. Ajj tudja, hogy nem tudok ellenálni nekiii.

- Igen - fordítok hátat, hogy rám tudjon ugrani. Rögtön súlyt érzek meg hátamon - Macid megvan?

- Itt van~~ - lengeti meg előttem.

- Akkor indulás~ - öt perc múlva a dormhoz érünk. Megpróbálok minél halkabban bejutni hőn szeretett otthonunkba, ami kisebb nagyobb sikerrel sikerül is. A hálószobába felvéve a már alvó Innie-t, lerakom az ágyra és gondosan betakarva puszilok homlokára. Magamhoz véve pizsamámat vonulok be a fürdőbe, majd ruháimat levéve állok be a kabin alá. Ahogy a forró cseppek hozzáérnek bőrömhoz lepereg előttem a mai nap.

 Amikor már azt éreztem, hogy mindjárt felgyulladok a sok melegtől kiszállva a kabinból törlöm szárazra testem, majd felkapva magamra ruháimat megyek vissza a szobába szerelmemhez. Mögé feküdve az ágyba karolom át vékony derelát és húzom minél közelebb magamhoz. Arcára puszilva suttogok egy szeretleket és nyakába fúrva fejem ragad el az álmok varázslatos világa. 

Az ígért hosszú rész nem lett meg amit nagyon nagyon sajnálok! Valószínűleg ilyen hosszú részek várhatók a továbbiakban meg (amint láthatjátok) próbálom történésekre szedni a részeket és néhány dologról már képtelen vagyok többet írni. Sajnálom! :c 
De remélem azért tetszik így is ez a kis iromány. Egy hét múlva találkozunk, legyetek jók!💕