Szív, szóló, szerelem (COYA)

1 fejezet

Jelezném, ez csak egy újabb fenomenális nap az életemben.
- Leia!
-Nem.
-Anne.
-Nem.
-Akkor... Loren!
-Nem

-Girta.

-Ez a név nem is létezik.

-Létezik, de... legyen Berta!

Rácsapok a kezére, mikor megpróbálja felfordítani a füzetemet. Aztán berobban a képbe a kedvenc barátnőm.

-Hé, C...! - egyszerre szorítjuk a szájára a kezünk, mielőtt befejezhetné.

-Shhh! – meredünk Ruarira.

-Ja, még mindig nem jött rá? - kérdezi elhúzva a kezem a szájáról. - Francba, elkentétek a rúzsomat...

-Szóval C–vel kezdődik – morfondírozik Samu, a találgatóbajnok.

A megismerkedésünkkor talán a nevemmel kellett volna kezdenem. De komolyan, a srác annyira nyomult, hogy már a gólyabálon elhatároztam, hogy nem mondom el neki. Jó hír: így nem tud rám keresni Facebookon. Rossz hír: levakarhatatlanul próbálja kitalálni, hogy hívnak, fõleg, mióta alkut kötöttem vele. Ha kitalálja, elmegyek vele randira. Ha elmondom neki, elmegyek vele randira. Ha szeptember végéig nem jön rá, lekopik. És az igazságosság kedvéért kizártunk mindenki mást a játékból. Ez az alku rám nézve nem épp kedvező esélyekkel kecsegtet.

-Kyara - próbálkozik újra, miközben Ruari után indulunk.

-Nem.

-Chloe.

-Közel sem.

-Crayola.

-A vécére is követni fogsz, zsírkréta? – nézek rá sokatmondóan az ajtóra mutatva.

-Inkább kint megvárlak – nyel egyet elvörösödve.

Leteszem a könyveimet a radiátorra, és a csaphoz lépek.

-Komolyan, nem lenne könnyebb, ha szimplán elmondanád neki? – áll mellém sóhajtva Ruari, a szempilláit igazgatva. Mármint a spirállal.

-Akkor randiznunk kéne.

-De nézz már rá szegényre! Teljesen a megszállottad lett. Előtted elvileg kétnaponta váltogatta a barátnőit.

-Azok lehettek ám a komoly kapcsolatok! Mondjuk szerintem azok is dicsekszenek vele, akik még tartogatják a telefonszámukat, hátha Aranyos fiú legközelebb nem csak a házijukat kéri el... év eleje van, és sokaknak feltűnt, hogy helyes, de majd csak elmúlik ez is.

-Egy hete álneveken hívatod magad. Lefele tartod a füzetjeidet. 0,5–ös képponttal írod a neved a dolgozatodra! Lemértem! Pedig olyan cuki akcentusa van – igazít egyet a száján is.

-Egy! Így legalább történik velem valami. Kettõ, nem is tetszik. Három, nem fogok valakivel randizni, aki ilyen látványosan bejön neked!

-Ugyan, nem is jön be – próbálgatja a mosolyát a karcos tükörben, mintha a festék nélkül nem fordulna meg minden második fiú utána. Legalább.

-Áltass csak – kapom fel a cuccomat.

Ruari kecsesen horkantva oldalba lök (végre elengedve a szépségkirálynõs oldalát), és a magassarkain kopogva követ engem.

-Calani! – szólal meg mellettem a kedvenc Samum amint kilépünk a folyosóra.

-Nem is hasonlít – sóhajtok.

-Na jó, én léptem – emeli fel a kezét Ruari megadva magát.

-Utállak – sziszegem.

-Kinga.