Két Tűz Között

2.

Hanabi sietősen trappolt be a szobájába, táskáját csak ledobta a földre és az ágyon elterülve tárcsázta legjobb barátnőjét.

- Vedd fel, vedd fel, vedd már fel...- motyogta alig hallhatóan, izgatottan türögetve szoknyája szélét. Nem mindennapi fejleményekről akart beszámolni barátnőjének, alig várta, hogy beavassa a részletekbe.

- A lényeget, ha lehet, éppen a kedvenc animémet nézem- hallotta meg Chie hangját a vonal másik végéről.

- Korrepetálnom kell Miya Atsumut holnap délután az ő házában- mondta ki első gondolatát Hanabi, dióhéjban összefoglalva a tényeket. Néhány másodperc néma csend köszöntött be a beszélgetésbe.

- 5 perc és ott vagyok nálad- hangzott Chie válasza, aki azonnal megszakította a hívást.

Hanabi apró mosollyal az arcán felpattant és átöltözött kényelmes otthoni ruháiba, táskáját az íróasztal melletti székre tette, majd kiszaladt a konyhába némi harapnivalóért. Ha Chie átjön hozzá, általában kajával várja, annak mindenki örül, különösen barátnője. Éjjeliszekrényére pakolta a finomságokat és törökülésben az ágyon helyezte kényelembe magát. A körmeit piszkálta, miközben várta, hogy megérkezzen barátnője.

A szoba csendjét telefonja csipogása zavarta meg. Hanabi nem várt üzenetet senkitől, így kíváncsian vette el a készüléket. Amikor észrevette, hogy az üzenet ismeretlen számról érkezett, szemöldöke felszaladt homlokán és vonakodva nyitotta meg, hogy elolvassa a sorokat.

Szia, Hana-chan! ;) Atsumu vagyok, bár erre gondolom rájöttél :D Áll még a holnap, ugye?

Persze, a holnap délután jó lesz. Megadod a címed?

A feladó egy pillanat alatt válaszolt, de Hanabinak már nem volt lehetősége bármit írni neki, mert a szobájába belépő egyén kikapta kezéből a telefont.

- Végigrohanok a fél városon, erre még ajtót se nyitasz nekem? Ez aztán a fogadtatás...- méltatlankodott a fekete hajú lány, miközben helyet foglalt barátnője mellett.

- Fél város? Két utcányira laksz- emlékeztette Chie-t visszafolytott mosollyal a szőke.

- Részletkérdés- érkezett egy legyintés a vendégtől.- Még az animét is otthagytam miattad! Mit adsz cserébe?

- Itt a kedvenc csokid- nyomta Hanabi a mellette ülő kezébe egyik kedvenc édességét.

- Hm... megvettél. Szóval, mi ez a korrepetálásos marhaság?

- A tanár megkért rá, hogy korrepetáljak valakit, tudod jól, hogy annak az embernek lehetetlen nemet mondani.

- És ez a valaki Miya Atsumu? Az a Miya Atsumu?

- Nem, egy eltitkolt harmadik ikertestvér, akinek véletlenül ugyanaz a neve- vágta rá Hanabi, miközben visszaszerezte telefonját és megnyitotta Atsumu üzenetét, majd elmentette a számát.

- Haha... nagyon vicces. Már dumálsz is vele? Ne mondd, hogy máris levett a lábadról, mert itt dobok hátast!

- Dehogy! Csak elküldte a címét. Túl hamar vonsz le következtetéseket...

- Reméltem is. Ha szerencséd van, a suliban elkerülitek egymást és akkor életben hagynak a rajongói- jegyezte meg Chie ördögi mosollyal az arcán.

- Ne is mondd- sóhajtott fel Hanabi.- Az osztályunkban minden csaj odavan érte, ha megtudják, hogy én korrepetálom, halott vagyok.

- Szép temetésed lesz, ígérem- veregette vállon a fekete hajú lány barátnőjét, aki erre erőltetetten elvigyorodott.