Meleg augusztusi éjjel. A csillagok szikráznak az égen. Hárman bandukolunk a főúton. Legjobb barátom és a barátnője Helga. Dumálunk, bolondozunk és nyakaljuk a bort amit egy buliból mentettünk meg magunknak.
Taxit keresek. A telefonom rég lemerült. A barátom vigasztal, hogy nem gond ők fél órára laknak s alhatok náluk. Hálás vagyok hisz taxi nélkül nekem másfél óra az út.
Mikor megérkezünk, a mosdóban tett látogatás után, a kanapét keresem de azt a barátom elfoglalta és mély zavarhatatlan álomba merült. Kicsit tanácstalan vagyok kisétálok a konyhába és rágyújtok.
Füstfelhőbe merülve várom, hátha tanácsot adnak vagy hívhatok egy taxit. Kisvártatva besétál Helga is vékony hálóing van rajta, alig takar. Lesütött szemmel kérem, hogy hívjon taxit... vagy mondja meg hol alhatok.- Várj szívok egy cigit, addig kigondoljuk... vagy olyan álmos vagy? Még csak két óra?! ‐ vállat vonok és rágyújtok vele. Dumálni kezdünk, a táncról, mely közös kedvencünk. Akaratlanul is szemügyre veszem. Zöldes kék szemei vidámak, van bennük egy huncut ragyogás. Bőre hófehér. A hálóingben pedig jól kivehető a két gömbölyded, feszes mell, melyek két hegyes mellbimbóba végződtek...
- Nézd, még maradt borunk - mondta vidáman s két pohárba öntötte azt ami üvegeinkbe maradt. Most éreztem, hogy fejembe száll...
- Emlékszel a figurára amiről beszéltünk? Gyere megmutatom! - Felsegített és figyelmeztetés nélkül az ölembe ugrott. Ösztönösen a popsijába markoltam, hogy megtartsam az egyensúlyom és őt. Arca egész közel volt, éreztem ajkamon forró lehelletét. Zavartan engedtem el a bársonyos popsit, de ő tartotta magát.
‐ Mi az nem tetszik? - Kérdezte ajkát lebiggyesztve.
- Deee igen... csak tudod... A pasid a legjobb bará.. - ujját az ajkamra téve csendre intett.
- Csak szívességet teszel. Ő is akarná. ‐ megcsókolt. Zavarban voltam a legjobb barátom kint alszik... a barátnője alig pár méterre tőle pedig engem csókól... és én rohadtul élvezem.
Végül engedtem. Viszonoztam csókját és végig simítottam a popsiján. Lábával magához szorított így alig kellett tartanom, mikor a pólómat lerángatta rólam. Finoman símogatott, karmolászott a hátamon miközben életem legforróbb csókjaival halmozott el.
Agyamat elöntötte a vér, végig simítottam a popsiját majd ahogy egyre fentebb húztam hálóingét a hátát az oldalát is. Majd egyetlen rántással messzire dobtam a vékony kis textilt. Ott volt az ölemben teljesen meztelen.
Hevesen csókóltuk egymást közben az asztalra ültettem. Ujjai sebesen oldották ki övemet, s nem sokára én is csak egy szál faszban álltam előtte. Pillanatig csodáltam tökéletes idomait, majd behatoltam. Fenekemtől fogva diktálta az iramot. A kis vörös csík, mely dombját díszítette izgatóan simított végig ágyékomon.
‐ Kúrj meg! - Sikította. Hasra fordítottam az asztalon és őrült tempóban mozogtam benne. Az alkohol tompította érzékimet. Hatalmasakat paskoltam fenekére, mely már vörös volt. - igeeeen! Igeen!- nyögte. Végig nyalta kezét és körbe kente a segglyukát, majd benyult egy, majd két ujjal.
- Kúrd szét a seggem! - üvöltötte. Egyetlen lökéssel bent voltam. Hörögve kapkodtam a levegőt. Keze csiklóján gyors táncot járt, majd éreztem egy sikítás után, ahogy az asztalra hullt. Farkam még benne, piciket mozogtam.
- Egy kicsi és én is... ‐ nyögtem. Ekkor elém térdelt, puha ajkaival végig csókolta, lüktető farkam, úgy éreztem minden lélegzetvétel kevés. Megszívta a hegyét újra és újra... elsültem.
Arcán, ajkain a mellére csöpögött nedvem, mellyel úgy tünt vidáman játszott. Kicsit megtörülte arcát és megcsókolt.
- Na mostmár irány aludni! - a hétalvót meg beviszem a szobába. Úgy ahogy volt meztelen, fogta a barátom és bevezette, láttam ahogy összebújva egymás karjában alszanak el. Kidőltem a kanapéra és szinte azonnal elaludtam. Reggel ismerős nyögésre ébredtem. A nyitott ajtón keresztül láttam, ahogy Helga a barátomon lovagol. Úgy döntöttem nem zavarom őket, csak lassan kiosontam az ajtón és soha senkinek nem beszéltem erről...
Mikor elindultam Bolíviába. Azelőtt kérte meg barátom Helga kezét... azóta talán már családjuk gyerekük van... remélem boldogok.
VOCÊ ESTÁ LENDO
Levelek Bolíviából
Fantasia"Emlékeimbe menekülök, mik velem történtek, életem boldog pillanataiban. Most papírra vetem őket, reménykedve, hogy agyam nem játszik furcsa játékot, s mindent úgy olvashatok négy év múlva is, ahogy eddig őríztem emlékeimben." A leírtakban Ádám forr...