detective - chicago pd & fire [SZÜNETEL]

Nyolcadik fejezet

2015. május 21. szombat

viviana beck

Lassan hét óra, a gardróbom cipő részlegéről elővettem egy bordó bársony magassarkút és meztelen lábamra húztam. A táskába, amit erre az alkalomra készítettem elő, beletettem a telefonom, a kártyáimat és némi készpénzt is. Majd magam után bezártam a lakásom ajtaját és lefele indultam. Kelly már ott várt a mustangja mellett, egy fekete inget viselt, ami felül két gombnyit ki volt gombolva, az inghez hasonló színben pedig zakót és nadrágot. Nagyon jól festett. Az épület enyhén nyikorgó ajtajára, fel kapta fejét és vigyorral az arcán lökte el magát az autótól, hogy odajöjjön.

- Gyönyörű vagy! - elpirultam, Kelly pedig karjába vont és gyengéden megcsókolt. Ez volt a második. Persze nem számoltam.

- Te sem panaszkodhatsz. - jegyeztem meg miután elváltam ajkától. Severide odalépett az autóhoz és kinyitotta a jobb oldali ajtót, én pedig beültem. Majd megkerülte a kocsit és helyet foglalt a kormány mögött. - Hova fogunk menni?

- Az legyen meglepetés. - néhány másodpercre rám pillantott, de ajkán még mindig ott ült a vigyor amivel fogadott. A következő fél órát a helyre, ahova mentünk csendben töltöttünk. Egyikünk sem szólalt meg, csak a rádió halk zenéje nem hagyta, hogy a csend teljesen leülepedjen közénk. Az autó lassítani kezdett, és egy feliratok nélküli épületnél álltunk meg. - Gyere. - Kelly kinyitotta ajtómat és kezét nyújtotta, hogy kihúzzon az ülésről.

- Idejöttünk?

- Ne aggódj, jó lesz. - muszáj voltam hinni neki. Az épület fekete kétszárnyú ajtaja már nyitva állt és belülről kellemes dallam hallatszott ki. Belekaroltam Severideba, majd együtt beléptünk az ajtón. Egy elegánsan öltözött férfi sietett elébünk.

- Jó estét, üdvözöljük önöket a Alineában!

- Jó estét! Kelly Severide névre foglaltam egy kétszemélyes asztalt. - a férfi odabiccentett egy másiknak, aki intett, hogy kövessük. Bent már többen vacsorájuk fogyasztották, amikor az ablakoktól távolabb eső asztalt elfoglaltuk.

- Hogy találtál erre a helyre? - érdeklődtem, miközben belekortyoltam a boromba, amit percekkel ezelőtt a poharamba töltött.

- Igazából Matt adta az ötletet. - vallotta be, közben pedig a kezében fogott menüsort tanulmányozta. - Egyszer elhozta ide Gabyt, tudod Antonio húgát. - bólintottam. - Akkor nagyon tetszett nekik a hely, de, hogy ő mikor és hogyan talált rá fogalmam sincs. - a pincér közben visszatért mi pedig leadtuk rendelésünket. Majd míg vártunk a vacsoránkra, Kelly mesélt a családjáról. Igyekeztem nagy vonalakban én is mesélni, de a múltam nem szép, ami nem is vacsora téma és nem is mondanám el most.

Hamarosan megérkezett a rendelt étel és a pincér töltött még a poharunkba bort. Lassan pedig enni kezdtünk, közben pedig kellemes zene szólt.

- Tudod.. - Kelly alig kezdett bele, egy hatalmas robaj majd üvegek röpültek minden felé. Porfelhő lepte el az éttermet és emberek sikolyai verte fel a csöndet. Lassan kibontakoztam Kelly védő karjai közül és körülnéztem rendesen. Egy nagyobb fehér transit hajtott be egyenesen az épületbe. Többen megsebesültek. - Jól vagy? Nem esett bajod?

- Én megvagyok, de Kelly nézd meg, akik az autó közelében vannak ők már nem lehetnek ennyire jól. Azonnal hívom a mentőket! - Severide elengedett, felugrott és már ment is az emberekhez, akik megsebesültek. Az asztal alatt megtaláltam a táskám és kivettem a telefonomat. Tárcsázni kezdtem a 911-et. - 5021 Beck nyomozó, egy fehér Ford transit hajtott be a Winston 8623-as szám alatt álló étterembe. Küldjenek mentőautókat, több sérültről lehet szó.