„- Na, akkor áll az alku? - kérdezte felhúzott szemöldökkel. Anyára sandítottam, aki bőszen bólogatott. Meg is értem. Rengetegszer mondtuk már el apának a mi álláspontunkat, de sosem tudtuk meggyőzni. Ha ez kell ahhoz, hogy átadja a vezetést, és visszavonuljon, ezzel együtt pedig anyám is megnyugodjon, akkor vállalom.
- Áll! - feleltem majd kezet fogtunk."
Anya boldogan ugrott a nyakunkba, és az eddigi könnyeit, amiket Cara miatt ejtett, az örömkönnyek váltották fel. Én arrébb álltam, had élvezzék egymás társaságát. Körülbelül három perc múlva már kezdtem unni magam, ezért megköszörültem a torkomat, aminek hatására mind a ketten rám néztek.
- Szóval... Ha hagyjátok, akkor elmondom, hogy mit tudtam meg Cara-ról! - mondtam, mire anyának felcsillant a szeme. - Harley-val megnézettem, a gyerekeket, akik A Legjobb Gördeszka Pálya környékén laknak, és némi nyomozás után, le tudtuk csökkenteni a számukat négyre. Ebből hárman testvérek, a negyedik pedig a szomszédjuk. Valamint az egyikük tizenhat éves, és lány, a másik három pedig tizenhét éves srác. Holnap reggel még iskola előtt odamegyünk Tony-val. - fejeztem be.
- Büszke vagyok rád fiam! Jó vezetője leszel a maffiának. - veregetett hátba apa, én pedig úgy éreztem, hogy mégis csak jó lenne szólni neki az árulóról megtudottakról, még ma.
- Apa! Beszélhetnénk kettesben? Fontos! - tettem még hozzá, az ő tekintete pedig elkomorodott.
- Menjünk az irodába! - bökött a fejével a szoba irányába, én pedig bólintottam.
Amikor beértünk, ő leült az asztal mögötti székébe, én pedig idegesen toporogtam előtte. Két féle kimenetele lehet ennek a beszélgetésnek. Az egyik, hogy szörnyen dühös lesz magára, és elkezd törni-zúzni a szobában. A másik pedig, hogy az embereire, vagyis a most már én embereimre lesz dühös, és gondolkodás nélkül lelő néhányat. Talán az elsővel járnék jobban. Bár akkor meg lehet, hogy magában tesz kárt, ami rosszabb lenne, mint néhány maffiózó. Jó, ez most kegyetlenül hangzott.
- Szóval, mi történt a maffiádban? - kérdezte, és nem tudtam, hogy büszke legyek arra, hogy az enyémként említi, vagy kiakadjak, mert ezzel most rám akarja hárítani a felelősséget.
- Derek Hale-ről, és a társáról van szó! - kezdtem bele.
- Ő az a drogterjesztő, akiről kiderült, hogy áruló! Ugye? - kérdezte, mire bólintottam.
- Igen. Nos... fejlemény van az ügyben, de nem pozitív értelemben! Amikor ma elment Eric, és Mich, hogy végezzenek vele, mondott valamit, ami nagy idegességet okozott.
- Hallgatlak!
- Azt állítottam, hogy a társa egy... rendőr! - sóhajtottam.
- Úgy érted, hogy beépült a maffiába egy kopó? - kérdezte felhúzott szemöldökkel.
- Igen! A gond azonban még nem is ez, hanem, hogy az egyetlen személy, aki tudta, hogy ki is ő pontosan, már halott!
- Értem. De szerintem tévedsz! - mondta némi gondolkodás után.
- Hogy érted ezt? - néztem rá értetlenül.
- Abban, hogy Derek volt az egyetlen, aki tudta, hogy ki a rendőr! - fejtette ki, de még most sem tudtam, hogy mire gondol.
- Pontosabban? - próbáltam rábírni, hogy folytassa, mire egy szemforgatás kíséretében ismét megszólalt.
- Oké! Mégsem olyan biztos, hogy jó ötlet visszavonulnom! - jegyezte meg elégedetlenül. - Akkor mondom szájbarágósan. Mit tudunk az árulóról? - kérdezte.
ESTÁS LEYENDO
Hang a mobil másik végén
Acción- Figyelj! A hullával valamit akkor is kezdeni kéne! - hangzott a mellettem elsétáló férfi telefonjából, az ideges hang. Én csak álltam ott döbbenten. A lábam földbegyökerezett. ~ Aztakurva ~ 🌵 Olvasás előtti főbb tudnivalók: 🌵 👉Rendezetlen ré...
