9. Fejezet - Aaron

289 20 1
                                    

A fejezetben erőszakos jelenet található. Mindenki saját felelősségre olvassa!

Amikor vége lett a gyűlésnek, idegesen siettem a számítógép központ felé, hogy megtudjam Harley meddig jutott a kamerával kapcsolatban. Nem tudtam örülnöm kéne-e neki, hogy megtaláltuk. Mármint nem annak, hogy megtaláltuk, hanem hogy valaki oda rakta. Elvégre így, hogy ez létezik, nagyon közel kerülhetünk az árulóhoz, viszont ki tudja mennyi információval gazdagodtak, akik ezeket a felvételeket nézték. Hiszen azt nem tudhatjuk mióta volt ott.

Amint odaértem az ajtóhoz, gondolkodás nélkül tártam ki teljesen, majd ugyanígy mentem rajta be, és miután vissza csuktam az ajtót, rögtön helyet foglaltam, és vártam, hogy Harley belekezdjen a mondókájába, hogy mit talált.

- Nos... A kamerát, egy sima elektronikai üzletben vette, egy bizonyos Luke Perkins, aki a városban lévő rendőrkapitányságon a hadnagy!

- Akkor arról a tanyáról jött az árulónk is, ugye? – kérdeztem.

- Az lenne a legkézenfekvőbb.

- Rendben, és ez a kamera hova közvetített? – tettem fel a következő kérdést.

- Négy pontot találtam. Három a rendőrkapitányságon van, a negyedik pedig attól nem messze. – mondta, miközben a térképen is behozta a négy helyet.

- Értem. Találtál még valamit?

- Bizony, hogy találtam! – mondta vigyorogva, és itt már tudtam, hogy valami nagyon hasznos dolgot fogok még megtudni.

- Na, akkor hallgatlak.

- Szóval. Miután megtudtam, hogy hol vannak a „megfigyelőink", beugrott, hogy innen már akár azt is megtudhatjuk, hogy milyen eszközről. Nos, és amikor ez megvolt, utánanéztem, hogy a városban hány embernek van olyan márkájú, és fajtájú gépe, mint amin ők nézték, aztán utána kiszűrtem, hogy kik lehetnek azok, akik a mi embereink lehetnek, és ezt végig csináltam, mind a négyel. Hármat meg is találtam, ugyanis a rendőrség vásárolta őket. Amikor ez megvolt, akkor pedig kicsit megpiszkáltam a gépek tűzfalát, majd feltörtem a kameráikat, így megvan négyből három személy arca. A negyediket sajnos nem találtam még meg, mivel akiknek olyan gépük van, azok egyáltalán nem gyanúsak. – mondta, én pedig bár nem értettem az egészet, annyi világos volt, hogy konkrét személyeink vannak már.

- Ki az a három?

- Az egyik ez a bizonyos Luke Perkins, az egyik egy Alex Morgen nevű férfi, a harmadik pedig egy bizonyos Alan Cross. – mondta, én pedig az utolsó névnél gondolkodóba estem. Nagyon ismerős volt a neve. Csak azt nem tudtam, hogy honnan.

- Megmutatnád a harmadiknak az arcát? – kérdeztem végül.

- Persze, egy pillanat. – mondta, majd néhány másodperc múlva, egy viszonylag idős férfi arca jelent meg a képernyőn, és pár másodperc múlva, szinte villámcsapásként ért a felismerés.

- Ez a férfi jutott eddig a legközelebb a bandánk elkapásához.

- Tényleg? Akkor nem csoda, hogyha ő is nézte. – mondta elgondolkodva.

- Valóban nem az. Van még valami?

- Nincs.

- Akkor most megyek. Majd szólj, ha tudsz még valamit. Ja, és ha itt lesz a csapatod, mond Robert Fly-nak, hogy menjen az irodámba. – szóltam még hátra a vállam felett.

A gyűlésen látottak alapján, ő volt az első számú gyanúsítottam. Amikor meghallotta, hogy tudjuk, hogy van egy áruló, akkor ijedt lett. Úgyhogy egyértelmű volt, hogy őt hallgatom ki először.

Hang a mobil másik végénWhere stories live. Discover now