Hang a mobil másik végén

8. Fejezet - Avril

„Fürdés után rögtön lefeküdtem, és a holnapi napomon gondolkodtam. Határozottan mozgalmas lesz! Remélhetőleg nem ér semmiféle meglepetés, és Ben is épen és egészségesen fog lefeküdni holnap este is."

Reggel mivel apának előbb elkellett mennie, mint nekem kellett volna, így nem kellett még azon gondolkodnom, hogy mit mondjak neki, miért nem megyek iskolába.

Amikor felkeltem, csináltam magamnak egy kávét, és délelőtt tizenegykor, azt kortyolgatva ültem a gépem előtt, a gyűlés kezdetét várva. Már rengeteg ember volt a teremben, és Ben-t is kiszúrtam, aki egyáltalán nem tűnt idegesnek. Sőt! Nagyon is nyugodt volt. Mintha nem is lenne életveszélyben. Amíg vártam, hogy megjelenjen az a kettő patkány, addig feltérképeztem mindenki arcát. A legtöbbet mutatott érzelem az a kíváncsiság volt. Nem sokkal később kinyílt az ajtó, ezzel egy időben, pedig mindenki el is hallgatott a teremben. Ahogy a két férfi elindult az emelvény felé, úgy vált szét a tömeg, ezzel utat adva nekik.

~ Nevetséges... Én aztán biztos nem álltam volna félre. Kerüljön ki, ha annyira menni akar! ~

Amikor felértek az emelvényre, a fiatalabbik félre állt, az idősebb pedig beszélni kezdett.

- Ez a gyűlés több okból lett össze hívva. Az egyik az, hogy mától fogva a fiam, Aaron Rider lesz hivatalosan is a banda vezetője! – mondta mire tapsvihar tört ki, én viszont csak a pasit figyeltem, aki megölte Tom bácsit. Helyes, ez tény. Hogy őszinte legyek, még Eric-nél is jobban néz ki. Milyen kár, hogy legszívesebben megnyúznám, és a cápákkal etetném meg a holttestét...

Amikor végre ismételten csend lett, a férfi átadta a terepet a fiának, aki érzelemmentesen kezdett beszélni.

- Nos, én kevésbé örömteli indokot fogok mondani. Tudomásomra jutott ugyanis, hogy egy áruló tartózkodik a körünkben. – itt hatásszünetet tartott, és elkezdte nézni a tömegben lévők arckifejezését. Gondolom azt hitte akár már most rájöhet, hogy ki is az áruló. Amíg ő feltérképezte mindenki arcát, addig én csak Ben-ét figyeltem. Gyanakvóan nézett körbe-körbe, minta ő is keresné az árulót.

Nem sokkal később ismét megszólalt a seggfej.

- Csak, hogy mind lássátok, milyen következményekkel jár elárulni minket, itt a példa! – mondta, majd a mellette lévő pulton lévő valamiről lerántotta a lepedőt, én, pedig amikor megláttam mi van alatta, úgy éreztem mindjárt elhányom magam. Ugyanis nem más volt alatta, mint Derek Hale feje, amit végignéztem, ahogy levágnak, csak nem értettem miért teszik. Nos, most már világos, hogy a megfélemlítés miatt tették.

A tömeg a fej látványára sok féle képen reagált. Voltak, akik fintorogtak, voltak, akik nem törődöm módon vizsgálták, és voltak néhányan, akik elsápadtak, valamint volt egy, aki el is hányta magát. Csak az a gond, hogy ezt abba a virágágyásba tette, amelyikbe elvolt rejtve a kamera. A még nagyobb probléma pedig az, hogy ez neki fel is tűnt, ami pedig ennél is rosszabb, hogy ezt a seggfejek tudtára is hozta.

- Főnök! Itt egy kamera! – mondta hangosan, mire a seggfej aki eddig beszélt, felkapta a fejét, és ő is a virágágyáshoz sietett, majd kivette a kamerát, és az egyik lányhoz fordult, miután kicsit megvizsgálta az eszközt.

- Harley, letudod nyomozni, hogy ki vette ezt a kamerát, és mit vett fel pontosan? – kérdezte.

- Természetesen főnök. – szólalt meg a lány, majd elvette az eszközt, és elindult kifelé, ám pár másodperc múlva megtorpant, és vissza fordult. – Szerintem ez élőben közvetít! – szólalt meg elgondolkodva.

- Igazán? Akkor azt is nyomozd majd le, hogy pontosan hova közvetít. És add egy picit ide! – mondta, majd átvette a lánytól a kamerát, és közvetlenül a lencsébe nézett. – Ezzel most elkaptunk titeket! Meglesz, hogy melyik rendőrségről van az áruló, onnantól pedig semmi nehézség nem lesz abban, hogy megtudjuk pontosan ki az! Nem tudom, még ki nézi ezt, de halott vagy te is, és mindenki, akit szeretsz! – mondta, majd vissza adta a lánynak a kamerát, aki kikapcsolta, én pedig sokkoltan bámultam a gépem elsötétedett képernyőjét.