HwaNa egy fiatal egyetemista lány. Kiegyensúlyozottan élte mindennapjait mindaddig amíg meg nem ismerte őt.
Mit tennél, ha egy számodra teljesen ismeretlen ember betipegne az életedbe és fenekestől felforgatná azt amit eddig hittél, gondoltál az éle...
Kicsit izgatott voltam az úton. Jól ismertem a helyet, de ezt nem kötöttem a lány orrára. Gyalog mentünk, mert számítottunk rá, hogy valószínű iszunk pár pohárral. Jómagam egy egyszerű fekete pólót húztam fel egy kék farmer és egy fekete bőrdzseki kíséretével. HwaNa egy bő farmer, egy fehér top és egy kockás ing mellett döntött.
Ups! Gambar ini tidak mengikuti Pedoman Konten kami. Untuk melanjutkan publikasi, hapuslah gambar ini atau unggah gambar lain.
A haját is kivasalta, így az most még hosszabbnak tűnik. Hihetetlenül néz ki, egy kevés sminket is az arcára kent, bár nem lenne rá szüksége, de jól áll neki. Nagyon tetszik a stílusa. Egyszerű és nagyszerű.
Amikor beértünk a helységbe a lány egy a színpadhoz közeli magas, kétszemélyes asztalhoz vezetett. Amig ő elhelyezkedett a bárszéken én elindultam két italért. Nagyon remélem, hogy nem fog felismerni senki, hisz ezt az életemet már hátra hagytam. Mihelyt megkaptam az italokat visszaindultam a lányhoz, aki épp egy nekem háttal álló férfivel beszélgetett.
- Megjöttem! - szóltam oda, mire szinte egyből lefagytam, ahogy a szőke hajú fiú felém fordult. NamJoon volt az.
- Jimiiiin!! – húzta el a nevem majd barátian átölelt köszönés kép. Lebuktam.
- Tán csak nem a híres Rap Monster? – viccelődtem rég látott barátommal.
- Hogy vagy tesó? Rég láttalak. Hallottam a hírt. Nagyon sajnálom. – elmosolyodtam válaszul. Csak ennyi tellett tőlem és bólintottam utalva arra, hogy minden rendben.
- Helló helló. – vágott közbe HwaNa – Ti meg honnan ismeritek egymást? És mi az, hogy Rap Monster? – értetlenkedett kerek szemekkel, de vidáman.
- Jimin volt a mentorom, amikor első éves voltam az egyetemen, ahogy most én neked. – teregette ki lapjaimat a fiú.
- Nam pedig a legjobb rapper volt az évfolyamra, ezért mindenki Rap Monster-nek hívta. – folytattam, hisz már úgyis mindegy volt.
- Micsoda?? Te is itt tanultál? – arca nagy meglepődöttséget sugallt.
- Bizony. – válaszolt helyettem Nam – Jimin is azt tanúlta amit mi.
Mesélését egy rikoltozó női hang szakította félbe, amiért most nagyon hálás voltam. Egy kétségbeesett lány csapódott hirtelen mellénk.
- SunJi, mi a baj? Mi történt? – kérdezte tőle HwaNa.
- Jajj HwaNa, segitened kell nekünk. Nagyon nagy bajban vagyunk. – hadarta. – Choa eltörte a karját és most a korházban van. Esélytelen, hogy fel tudjon lépni. Helyettesítened kell.
- Én?? – kerekedett el a szeme majd felnevetett – Tuti nem, felejtsd el.
- Ugyan. Nincs más kire számíthatunk. Minden próbánkon ott voltál, kívülről fújod a dalokat és a koreográfiákat is. Kééééérlek!! – a számomra ismeretlen lány szorosan keze közé szorította HwaNa arcát és homlokának dőlt.
