Családra vágyva BEFEJEZETT

2

Harry

Nem lett dühös. Valahogy rosszabbnak éreztem a pillanatnyi lefagyását. Még a forró teáról sem vett tudomást ami a combján landolt.
-Perselus - próbáltam kissé észheztéríteni.
-Hé!! - kiáltottam rá amire felém kapta a tekintetét.
-Nem! Őt nem! - mondta határozottan.
-De ő lenne a legjobb választás!- tudtam hogy nem ért egyet velem, de nekem viszont egyre jobban erősödött az elhatározásom.
-Mégis  mi a fene járt abba a hülye fejedbe? Ez több szempontoból sem lehetséges.
-De ha segítesz.... - néztem rá boci szemekkel.
-Nem! Hogy gondolhatod? Lucius nem szereti a férfiakat! Meg egyébkent is higy a fenébe akarsz gizzá elég közel kerülni? Egy kicsit sem kedvel téged! - na igen. Ez egy hatalmas buktató volt, mivel emiatt semmiképpen sem tudnám semmifél személyes találkozóra hívni.
-Segítened kell! Kérlek! Ő lenne a legjobb választás. - próbáltam meggyőzni.
-Nem nem nem nem. Ez agyrém. Nem akarhatod pont őt! Itt vannak a többiek, válassz közülük! - dobta elém a papírokat, majd hosszú léptekkel visszament a laborba.
Úgy döntöttem hogy inkább hazamegyek és hagyok neki egy kis időt.

●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●●

Perselus nem tudta elhinni hogy Harry Luciust akarta a gyereke apjának. A laborba elvonulva szüksége volt egy kis időre hogy megnyugodva gondolja át a dolgokat.
Elkezdett egy különösen nehéz bájitalt megfőzni. A pár óra amíg tevékenykedett lehetőséget adott Perselusnak a megnyugvásra és a higgadt fejjel való gondolkodásra.
Mire befejezte a bájitalt sikerült mindent átgondolnia és fenntartásokkal, de úgy döntött hogy segít Harrynek.
Mivel nem találta a fiatalabbat a nappaliba, úgy döntött hogy másnapig vár a közléssel. Addig meg megpróbál egy tarvet kidolgozni, hogyan tudnák Lucius erre rávenni.

Másnap  a kandallón keresztül érkezett barátja otthonába, aki a kávéját szürcsölgetva ült a kanapén.
-Jó reggelt Pers. Kávét? - a férfi csak biccentett mire Harry azonnal a konyhába indult.
-A hétvégén Lucius átjön hozzám. - mondta egyből ahogy a fiú visszatért a konyhából. -Van egy bájital ami vágyat fog benne ébreszteni, szerencsére az emlékei másnap kissé homályosak lesznek. Olyan lesz mintha másnapos lenne.
Ahogy Harry arca felragyogott, minden ellenérzését elmosta. Lucius is a barátja volt, de soha nem álltaknolyan közel egymáshoz mint Harryvel.
-Köszönöm Perselus. Nem tudom mivel hálálhatnám ezg meg neked.
-Csak szeretném ha boldog lennél. Ha neked egy gyerek kell hozzá, hát legyen. Figyelmeztetlek ha véletlen a fülébe jut a dolog, nem ússzuk meg egykönnyen.
-Ne aggódj! Soha nem fogja megtudni. Meg egyébkentis, pont azért ő az ideális mert biztosan nem érdekelné egy zabigyerek, ráadásul egy férfitól.
-Az lehet, de Lucius egy mardekáros. Ha úgy látja ezzel előnyre tehet szert, még a tőled származó gyereket is felhasználná. Te még mindig nagy hatalommal rendelkezel a politikában, bár tudom téged ez nem érdekel.
-Nem fogja megtudni. Ha kell elköltözünk egy másik országba. - mondta Harry elszántan. Perselus ettől egy kicsit megrémült, nem akarta elveszíteni Harry barátságát.
-Rendben, akkot hétvégén belevágunk.