Családra vágyva BEFEJEZETT

18

Mikor Harry átlépte az újonnan vásárolt kis villája küszöbét, nagyon örült az előrelátásának. A szüleitől örökölt vagyona ráment a vásárlásra, de mivel soha nem költekezett, így szinte a fizetésének mindent knútja még a széfjében pihent. A pénznek köszönhetően addig biztosan nem kell munkába állni, amíg az ikrek nem mennek óvodába.
A villa egyszerűen tökéletes volt. Harry amint meglátta beleszeretett. Nem volt túl nagy, de neki és a gyerekeknek pont élég volt.
A villa hat hálónak fürdővel, egy hatalmas nappalinak, és egy tágas konyhának adott helyet. Harryt viszont legjobban a gigantikus kert és a hozzá tartozó medence bűvölte el.
Mindig is szeretett úszni, és most saját mendencére tett szert. Boldog volt az új lakhelyével. Úgy érezte talán a jó útra lépett ahhoz, hogy a szíve darabkáit összeszedegesse. Idővel talán egy társa is fog magának találni., aki szeretni fogja őt a kicsikéivel együtt.

Lucius szenvedett. Mióta Harry elment, egyszerűen nem találta a helyét. Minden éjjel felriadt, és a fiatal férfit kereste maga mellett. Egy hét után már szinte aludni sem tudott a hiányától, de még mindig nem volt hajlandó bevallani magának, hogy beleszeretett a fiúba.
Az esküvő előkészületei már a végefelé jártak. A menyasszonya egyre elviselhetetlenebbnek  hatott, plána Harry után.
Lucius már bánta, higy úgy viselkedett a fiúval, de azt még jobban hogy elengedte.
Néha csak úgy elkezdett a St Mungóba sétálgatni, hátha összefut vele, de még egyszer sem sikerült.
-Hogy van Harry? - tette fel akérdést Perselusnak az eküvője előtti este.
-Jól. - Piton nem akart Harryről beszélni neki.
-És a gyerekek?
-Lucius! Hagyd békén! Nem bántottad még eleget? Miattad menekült el még az országból is!
-Mi? Elment? Hová?
-Semmi közöd hozzá.
-A gyerekeimet várja!
-A fiaidat! De mindegy is, már elszalasztottad az esélyed. Holnap megnősülsz, kérlek hagyd őt békén!
-Fiaim lesznek?! - Lucius teljese  sokkolta a tény. Harry fiúkat fog szülni neki.
-Hallottál ezen kívül bármit is? -sóhajtott Perselus lemondóan.
-Hallottam. Mindegy, megyek lefekszem. - szinte kábultan tántorgott a hálószobájába. Egész éjjel Harryn gondolkozott. Egyszerűen nem tudta elhinni myen ostoba volt. Sosem szabadott vna elengednie a fiút!
Hajnalra elhatározásra jutott. Első látogatása a menyasszonya családjánál volt.
-Miben segíthetünk önnek Lucius? - érdeklődött az örömanya.
-Lemondom az esküvőt! Mindent kifiztek, de a lányukat nem én fogom elvenni.
-Mégis hogy képzeli ezt? - kezdett el ordítani vele az asszony - Hogy alázhatja meg így a kicsikémet???? Ezért még megfizet Malfoy!
Luciust kicsit sem érdekelte a fenyegetés.
Perselus még nagyban aludt mikor a kérlelhetetlen dörömbölés miatt bosszúsan kénytelen volt ajtót nyitni.
-Lucius, nagyon korán van még.
-Nem érdekel! Hová ment? - Perselus egyből éber lett.
-Nem mondom meg!
-Könyörgöm! Beszélnem kell vele!
-És mit szól ehhez a menyasszonyod?
-Lefújtam az esküvőt. Ha valaha újra elveszem valakit ah csak Harry lehet!
-Végre megjött az eszed!
-Kérlek Pers! Segítened kell!
-Megadom a címét, de a többit neked kell megoldanod. Harry nagyon makacs, és túl nagy fájdalmat okoztál neki. Nehéz lesz meghódítanod.
-Nem érdekel! Kell nekem a gyerekeimmel együtt!

Miután Perselus megadta neki a címet, elégedetten nézett idióta barátja után, és sok sikert kívánt neki magában. Szüksége is lesz rá.

Ma nagyon ihletett voltam :)