Your Memories, Your Choice / Johnten (Befejezett)

°5°

Ahogy kinyitottam a fejem a fehér plafont láttam, ami kicsit szokatlan volt. Óvatosan ültem fel, ekkor realizáltam hogy az orvosiban vagyok.

-Ah! Hát felébredtél! - nézett rám a nővér mosolyogva, majd felállt - Hogy érzed magad?

-Jól. - feleltem szűkszavúan - Mi történt?

-Kövesd a fényt - adta az utasítást egy kislámpát bekapcsolva.

Egy kis ideig jobbra - balra mozgatta, majd fel - le aztán végre eltette.

-Szerintem minden rendben. Nem látok semmi különöset - jegyzetelte le - Egy vérnyomást azért még mérünk, és ha nem szédülsz akkor haza is mehetsz!

Elővette a gépet, s rátette a karomra. Viszont én még választ nem kaptam.

-Mi történt miután elájultam?

-Téged behoztak ide, Moonsukot viszont komolyabb sérülések miatt mentővel vitték kórházba.

-Vele mi van? - kérdeztem torkomban dobogó szívvel, miközben a karomon szorult a gépezet.

Na nem mintha érdekelt volna az a féreg, de fontos hogy mit mond Johnnyról.

-Legutóbbi tudomásom szerint még nem ébredt fel. Igaz is! - kapott a fejéhez, s a telefon után nyúlt.

Kíváncsian figyeltem ahogy bepötyögi a számokat, majd a válla és füle közé szorítva a készüléket megszabadít.

-Igazgató úr? Igen, felébredt! Most? Értem, azonnal küldöm!

-Az igazgató vár - nézett rám letéve a készüléket.

Sűrűn hajoldozva köszöntem meg a segítséget meg mindent, ahogy illik, aztán az iroda felé indultam.
Bekopogtam, aztán minden udvariaskodás meg rizsázás után felszólított hogy mondjam el mi történt, mint az eset egyetlen használható jelenlévője.

-Elnézést, használható?

-Tekintve hogy az egyik még nincs magánál, a másik pedig az eset után távozott, és azóta elérhetetlen, igen. Tehát, térjünk a tárgyra! - sürgetett.

Hirtelen kezdett izzadni a tenyerem a nagy idegességben, hiszen nem tudtam mit kellene mondanom pontosan, hogy a legjobban Johnny jövőbeli történetébe vágjon. Azt meg nem igazán tudtam megállapítani hogy ő mit mond majd, szóval az eltorzított igazság mellett döntöttem.

-Nos...Moonsuk bántalmazott, Johnny pedig meg akart védeni, Moonsuk viszont vissza is ütött neki, így verekedni kezdtek.

-Tehát Johnny Seo viselkedése csupán védekezés volt?

-Igen. - bólintottam határozottan.

-Johnny Seo is kapott ütéseket? - érkezett a következő kérdés.

-Nem láttam jól, háttal volt nekem, de biztos vagyok benne hogy igen.

-Rendben, egy utolsó kérdés és haza is engedem. Mi történt magával?

-Az baleset volt - sütöttem le szememet.

Hirtelen jutott eszembe Johnny bűnbánó és kitisztult tekintete ahogy meglátta az arcomat.
Muszáj beszélnem vele valahogy, de ha tényleg elérhetetlen lett...nehéz lesz.

Úgy tűnt az igazgató elfogadta a válszomat, mert megköszönve a segítségemet elengedett, míg átadta a táskámat is.

Sietős léptekkel haladtam le a lépcsőn, míg már Johnnyt csörgettem. Sikertelenül, nem vette fel.
Másodszorra, és harmadszorra sem.
Negyedjére a hangposta kapcsolt be, ami már egy fokkal jobb volt.