Love Myself / Befejezett /

Köszönetnyilvánítás

Sziasztok^^

Huh, ezt a sztorit is befejeztem. Szinte hihetetlen, de tényleg... Szegény történet nagyon megjárta egyébként a hangulatingadozásaim miatt, ezt lehet néha érzékeltétek XD De egyébként nagyon nagyon szerettem és egy számomra fontos történetemmé nőtte ki magát ez alatt az idő alatt, amíg írtam. Köszönöm mindenkinek aki olvasta, aki valamilyen módon hagyott nyomot maga után, igazából tényleg minden olvasónak nagyon örülök. Pont azért mert ez egy ennyire fontos helyen van a szívemben. 

Igazából mikor elkezdtem a történetet nem voltam benne biztos, hogyan is fog végződni, hiszen akkoriban én se voltam annyira jóban magammal. Éppen ezért nehéz volt elképzelni, hogy milyen úton vezetem le YoonAh (és egyébként JeongGuk valamint Mido) változását is. Aztán egyébként időközben én is sok dologra rájöttem, sokat olvastam ebben a témában és úgy alapból tényleg a saját tapasztalataimat némiképp fel tudtam használni. (Kivéve JeongGukot, ő teljesen kitalált XD). Szerintem maga a szeresd magad téma egy nagyon sokrétű dolog, amit minden személy a saját tapasztalatai szerint él meg és pont ezért ami mondjuk valakinek bejön, az lehet másnak nem fog. De azt nem szabad elfelejteni, hogy nagyon sokszor azt gondoljuk, hogy egyedül vagyunk, ez mégis a legtöbb esetben nincsen így. (Hiszen mi is ott vagyunk saját magunknak.) Valamint nem éri meg egész életünkben magunkat kritizálni, amikor meg sem érdemeljük és csak fölösleges fájdalmat okozunk saját magunkat. Azon soha nem tudunk változtatni, hogy milyen testbe születtünk, de azon igen, hogy MI hogyan látjuk magunkat. Ha már egyszer élünk akkor azt tegyük a lehető legboldogabban. Mert a nap végén nem az lesz mellettünk aki, ezt meg azt mondta rólunk, hanem mi magunk és az emberek, akiknek a véleménye tényleg mérvadó lehet. (De persze ez alól is vannak kivételek.) 

Rövidre zárva az egészet én nem tanácsot adok, hanem csak elmondom a gondolataimat^^ És remélem, hogy YoonAh és a többiek története is tudott adni nektek valamit. Ha csak szórakoztatott, nekem az is bőven elég :) Lehet, hogy YoonAh olykor sok volt és csak leütöttétek volna, viszont benne nagyon sok trauma halmozódott fel, amik leküzdése egyébként még segítséggel is évek lehet. De nagyon köszönöm, hogy mindentől függetlenül ennyire szerettétek őt is és JeongGukot is <3 

Tényleg köszönöm mindenkinek az olvasást és remélem, hogy találkozunk más történeteimnél is!! <3 

Ölel mindenkit: heni0418

(Képként muszáj volt ezt beszúrnom mert...JungKook öl...)