Hogyan éld túl a gimit?

The Giver

Zete szemszöge:
,,A gólyatábor még csak csak elment, de kimaradtadt pár rész... Ahj faszom minek ittam annyit, mi van ha hülyeséget csináltam?" - gondolta Zete miközben leült az ágyára, és a fejét fogta.

Visszaemlékezés:
Lara családja kedves volt mikor Zete felkelt, kapott egy kiadós reggelit, innivalót, és megértőek voltak mindentéren. -, főleg hogy az apja nem volt otthon, ugyanis Milán állítása szerin (aki egybként Lara bátyja) ő fogalmazott hogy a családfő épp egy misszióban van Irakban... Aztán persze Zete is rájött hogy az szivatás, mikor a Milán úgy nevetett hogy majd nem kiköpte a kenyeret a szájából. Kínosan érezte magát, na meg azért is mert nem tudta hogy mit keres ott. Egyedüli emléke is csak az volt hogy Látta a gyönyörű seggét. 
,,Hát igen, nem így akartam megismerni a családját...'' - gondolta Zete, és azt leszámítva hogy kivitték vasútállomásra, már a fejfájós, émelygős utazásra már nem akart visssza emlékezni.

-Kicsim lassan idulunk, és köszönd meg a keresztanyádnak, hogy elvisz Debrecenbe. - mondta Zete anyja.

-Jó rendben.

Lara azóta sem írt, ráadásúl a buli után kezdett terjedni egy videó amin Zete részegen kareokizik, mégozzá elég nevetségesen. Megjegyzem ezt azótam sem merte megnézni, és emiatt az elmúlt napokban nem is nagyon aludt.

-Na készenálsz Zete? Zsófi már itt is van.

-Hogy mi?... Ja jó rendben van mehetünk.

-Egy hét nélküled, jaj kicsim hogy fogom ezt bírni? Az a két nap is sok volt. - sajnálkozott Zete anyja.

-Te is anya... - állt fel Zete egy ölelésre, és iránytvett az ajtó felé a bőrönjével.

Zsófi egy viszonylag retró nő napszemüveget hord, a fejére mindíg egy piros kedő volt kötve, és általábban rágózott. A keze tele volt tetoválva, fiatalsága ellenére. Le is húzta a kocsi ablakán amin így szolt ki:

-Na mizu tökmag?

-Szia Zsófi...

-Szálj csak be, - eközben Zete anyja nézte őt, amire a reagciója a következő volt: -na mi van Evelin, látom már valamit nagyon szeretnél mondni.

-Semmi, remélem hogy te nem iszol... - mondta Zete anyja, amire a válasz az volt Zófi részéről, hogy addig tartotta a középsőújját a levegő még szép lassan fel nem húzta az ablakot.

-Ugye tényelg, mármit hogy nem ittál... Igaz? - kérdezte Zete.

-Figyelj beszari, elmondom mi van, én nem iszom, és nem drogozom. Anyád aggódik, néha túlságosan is. - mondta Zsófi, miközben elindúlt a kocival.

-Na jó ez mondjuk igaz...

-Cigizel már amúgy? Ha szeretnél kérni ott van a kesztyűtartóba. - biztatta Zetét.

-Nem kérek köszönöm.

-Ha kellene akkor csak szólj kesztanyádnak és vesz neked, tudom milyen mikor nem adják ki.

-Hát jó.

-Amúgy valamilyen szinten érthető az hogy anyád gyanusítgat engem. Elvégre apád alkesz, de attól még hogy a tetsóm, én nem vagyok az. - ismerte be körübelül félóra néma utazás után Zsófi.

-Tényleg apa hogy van? - kérdezte Zete.

-Nem túl fényesen, úgy néz ki hogy nagyon fogyik a pénze. Ott tartunk hogy már bebaszva kurvázik egyfolytába. Már bocs, tudom hogy az apád, de nem tudtam szebben mondani.

-Hát kár, de végülis jobb mint mikor álandóan veszekedtek anyával. - mondta Zete.

-Na látod ebben igazad van, dobj már egy cigit. - húzta le az ablakot Zsófi.