Hogyan éld túl a gimit?

Bad trip

Zete szemszöge:
Zete izzadó arcát a kocsik izzói világítják meg ahogy elhaladnak mellette, mit sem törődik velük, húzza tovább a bőröndjét. Hogy hol is lehet? Ez egy jogos kérdés, úgy tudnám legjobban körül határolni, hogy valahol a semmi közepe és a világ vége között lehet.

A végtelen sztráda mellett az autók sorra suhannak el, némelyik sofőr dudál vagy az ablakot lehúzva üvölt a járműből . -, például ilyeneket: ,,-Te meg mi a faszt keresel itt?" ,,Húzz már innen te gyökér!", persze ez a tahóbb kategóriába tartozik. -,de ezek is jogos kérdések. Vajon mi a faszt keres itt? Ameddig sétált tovább az örökkévalóságig tartó útján ezen gondolkodott.

Visszaemlékezés:
Különös véletlenek sora történt az iskola befejeztével, Zete telefonját nyomkodta az utcán még várt Bendzsiékre hogy leérjenek a koliból:

Fanni: akkor este LoL

Fanni: Alig várom

Fanni: Már goldIV vagyok

Me: Kajak függő vagy!

Fanni: Ha te azt tudnád hogy mennyire

Me: Nem baj

Me: Én is a játékra szoktam élvezkedni

Fanni: - éppen ír -

Bár azt már nem láthatta hogy mit írt, mivel abban a pillanatban merült le is merül a telefonja. Persze mindez azért történt mert előző nap úgy aludt el hogy várta hogy Lara visszaírjon, és a párnája mellett maradt ahelyett hogy fel rakta volna töltőre.

Nem volt mit tenni, még várakozott addig számolgatta azt hogy hányszor vett levegőt, na meg erőteljesen unatkozott.

Időközbe hallott egy vidám nevetést a háta mögül amire hátra fordul és a hátra tekintő Lara éppen belé botolt. Közvetlen közelről felvették a szemkontaktust, Zete meg sem mert szólalni, és a szíve hevesen vert. A csendet csak Lara törte meg:

-Hali tökmag, miújság?

-Áh Szia Lara, nincs semmi... jól vagyok mondhatni, - mondta Zete, majd így folytatta halkan: -már amennyire ez jónak számít... - utalt az ebédszünetben látottakra ahogy még mindig maga előtt látta hogy Alexel ölelkezik Lara, majd ezt követően vissza kérdezett: Na és veled mizu?

-Nincsen semmi végre! Várom hogy menjek pihenni. Tudod? Lefárasztott ez a hét eléggé.

-Én is, bár előttem áll még egy hosszú vonatozás.

-Hé amúgy nincs kedved velem lazulni? - kapta fel a fejét Lara.

-De... - mondta Zete, miközben ez járt a fejében: ,,-hülye barom ezután csak egy vonat jön és jobb esetben is csak este tízkor érsz haza... Remélem Fanni megvár a játékkal."

-Nagyon szuper! Petra mesélt nekem egy helyről, szerinte ott tök finom a Limonádé. Vagy tudsz jobb helyet? - kérdezte nevetve Lara.

-Én?... Nem, azaz azt hiszem nem... De te vagy otthon, majd ha feljössz Pestre majd elkalauzollak a kedvenc helyemre.

-Adom! Na akkor menjünk tökmag.

A sikátorból kiérve megpillantották a buszt hogy beállt a megállóba, eszméletlen sprintet toltak le mindketten. Zete nagyon nehezen bírta, és amikor végre helyet foglalt nagy nehezen a buszon, az ablak felé tekintve észrevette a kacagó Larát. Nem érdekelte Zetét hogy rajta nevet, csak arra figyelt hogy az eper szőke haján és a kék szemén beragyogta a nap fénye. Fapofával nézte, eléggé elbambult mivel lenyűgözte a gyönyörű lány. Persze ő csak integetett a szeme előtt, és így szólt: