Hogyan éld túl a gimit?

Angyalok és démonok II.

Zete szemszöge:
Fanni eszméletlen jól játszott aznap, mindkettőjük meg is lepődött. Három meccsből hármat hoztak annak ellenére hogy Fanni jungle-os Support helyett. Tulajdonképpen nem is a játék volt a lényeg hanem hogy beszélgettek. -, legalább is Fanni részéről.

Lámpaoltás után is csinálták, és miután befejezték a játékot ledőltek az ágyba pihenni. -, egymással szemben feküdtek csak pár kilométerrel köztük, és telefony fénye ragyogta be az arcukat amikor beszélgettek.

Fanni: Jó game volt tökmag!

Me: Már te is kezded?

Fanni: Ne már tudod hogy csak viccelek

Fanni: Amúgy GG

Me: Holnap játszunk?

Fanni: Játszhatsz velem ha gondolod... - írta valami egész más kontextusban, persze Zete nem értette hogy mire céloz, mert várta hogy Lara vissza írjon. -, és csak erre koncentrált.

Alex szemszöge:
-Gyerekek, mi ez a hangoskodás? - kiabálta Ibolya néni a lányokkal.

-Ne tessék haragudni, csak, csak az hogy... beletört a kulcs a zárba... és nem tudom kinyitni. - mondta Timi hogy majdnem felakadt a szeme.

-Várjunk csak, - vett be egy rágót Kitti, és egy kicsit rágta nyitott szájjal, majd így szólt: -Tessék figyelni, megmondom mi a... mi a krémtúró. Az a probléma hogy ez egy vén szar szekrény.

-Ti ittatok vagy mi van veletek? - kérdezte Ibolya néni csípőre tett kézzel.

-Áh délelőtt az ember nem iszik, most lássuk csak... igen, nézem, aha... hajnali egy van, tehát délelőtt... Ez fizika képtelenség... - mondta Kitti.

-Kitti és Orsi hol van? Nem igaz, ezek a kilencedikesek az agyamra mennek. Na jó szarosok, itt várjatok. -, lemegyek a postára a szondáért, és a portás talán ki tudja nyitni a szekrényeket. - majd sarkon fordult és kiment.

-Srácok, ugye vágjátok hogy itt az összes pia, ha kinyitják végünk. - szólt ki Alex a bezárt szekrényből.

-Na csá szarosok, engem nem fognak kibaszni a koliból. - mondta Olivér kimászva az ágy alól, és irányt vett az ablak felé.

-Te most itt hagysz minket? - kérdezte Kitti, majd Timi is.

-Most mit vártatok, én nem lennék helyetekben fennakadva... - szólt belassúlva.

-Akkor tudod mit... Bazdmeg! - mutatott be neki Kitti, majd oda fordult Alexhez aki eközben is a szekrényben volt. -, majd ezt súgta neki: -Még mindig kívánlak...

-Okés Kitti, de egy kicsit komolyodj meg mert ki fognak rakni a koliból ha nem találunk ki valamit rögtön.

-Olivér, várj... - mondta Timi a srácnak aki már fél lábbal kint volt az ablakon.

-Mi az? - kérdezte értetlen fejjel.

-Segíts már kiszedni ezt a szerencsétlent a szekrényből!

-Nem kell inkább húzz innen! - kiabálta Kitti, amire vissza is ért a nevelő, a portásal együtt.

-Olivér? Te meg mit keresel itt a lány szinten? - ordibált Ibolya néni, majd látva hogy szóhoz sem jutnak, folytatta ahol abbahagyta: -Óriási bajban lesztek holnap, ezt megígérhetem. -, ahogyan azt is hogy ide többet be nem teszitek a lábatokat. Na de ezt majd később, nézzük ki mi van a szekrénnyel... - bólintott egyet Ibolya néni a portásnak, aki levágta a lakatot. Ahogy kinyílt az ajtó a sörösüvegek csak úgy kigurúltek a szekrényből, és a töményes üveg is.