Ez nem játék!

133 24 4
                                    


Elkezdett sípolni a fülem. Nem emlékszem mi történt, de elégé fájt a fejem. kezdtem kinyitni a szememet. Mikor már bírtam élesen is látni, meglepődtem hol vagyok. Egy pontos másolatán vagyok a Skeld pályának, az among us-ból. Pont a cafetériában voltam kikötözve, az asztalhoz, és nem egyedül.

-Lám, Lám, Lám. Jó reggelt Csipkerózsikák. Kék, Fehér, Barna, Zöld, Narancs, Pink. Köszönöm, hogy elfogattátok a meghívást. -Mondta valaki, a hangosbemondóba.

-Hol vagyunk? Mit akarsz tőlünk? Engedj el! -Pánikolt, Narancs.

-Ts-ts-ts. Mindent a maga idejében. Ahogy látjátok, az among us egyik pályáján vagytok. Hogyan tudtok elmenekülni a helyről? Elkel játszani, a játékot, de élőben! Az árulónak ölnie kell, míg az ártatlanoknak nyomozni. Ha 10 perc alatt megtaláljátok az árulót, akkor nyertetek, ás az áruló meghal, ha nem sikerül, csak az áruló nem hal meg! -Mondta a férfi.

-É-é-én ezt nem tehetem meg, most fog születni a lányom! -Kiáltott fehér.

-Akkor, jobb, ha megtalálod a gyilkost! -Mondta.

-Maga beteg! -Mondta Pink.

-Ezt bóknak veszem! -Röhögött fel a hangosbemondóba.

Ekkor, valami a fülünkbe szolt.

-Te vagy az áruló. -mondta valami a fülembe,

Én? Nekem kell megölnöm mindenkit? Ez az ember tényleg beteg. A szívem a torkomba dobogott. Ahhoz, hogy szabad legyek, öljek? Mint valamiféle katona lennék.

-Nos, ha bárki szökni próbál, azt azonnal megölöm. -Mondta a férfi.

Mindenkit szabadon engedett.

-Nos kezdődjek a játék. -Mondta a férfi.

Mindenki elindult a feladatát csinálni. Én is megpróbáltam a feladatomat csinálni. Sikeresen eltávolítottam az áramot, az Electric-be. Aki először belép megkel ölnöm. Halottam, ahogyan valaki belépett, és azonnal meg is öltem. Pink volt az, egy 10 éves kislány. Egy gyereket kellet ölnöm. Ott helyben lefagytam, a hulláját láttán. De ekkor megszólalt, a report gomb hangja.

Mindenki visszatért a Cafeteriába.

-Megtaláltam Pink-et, Electric ajtójánál. -Mondta Zöld.

-Szegény, pedig olyan fiatal volt. -Mondta Fehér.

-Én úton voltam Electric felé, a nav irányából. -Mondta Narancs.

-Én Admin-ban voltam Fehérel, -Mondta Barna.

-Én a Reactorban voltam. -Mondtam.

-És te zöld, hol voltál előtte? -Kérdezte Barna.

-Én Medben voltam. -Mondta Zöld.

-Hmm ez gyanús, pont a gyilkos szoba, fölött voltál. -Mondta Fehér.

 -Mellesleg, én nem láttalak, hogy mentél Electric felé. -Mondta Barna.

-Mert én a Reactor felől jöttem. -Mondta Zöld.

-Érdekes, mert, nem láttam, hogy elmentél volna, előttem, vagy mellettem. -Mondtam.

-Akkor Zöld? -Kérdezte Narancs.

-Legyen. -Mondta Fehér.

Kiszavaztuk Zöldet. De jól tudtam, hogy nem ő volt. Telt az idő, és alig 5 perc alatt, már csak hárman maradtunk. Fehér, Narancs, és én Kék.

-Csak mi maradtunk. -Mondta Narancs.

-Én nem halhatok meg itt, fedje fel magát az áruló! -Mondta Fehér.

-Ezt nem így játsszák, Fehér. -Mondta a hangosbemondóba.

-Teszek rá, nekem élnem kell! -Mondta Fehér.

-Mint mindannyiunk akar élni. -Mondtam.

-És mond csak, miért vagy ilyen nyugodt? -Kérdezte Fehér.

-Ki mondta, hogy nyugodt vagyok? De amúgy is, te meg miért pánikolsz? -Kérdeztem vissza.

-Van benne valami. -Mondta Narancs.

-Nem tudom, de Fehér gyanús nekem. -Mondtam.

-És mi van Narancsal? Szinte alig szólal meg. -Kérdezte fehér.

-Nem szeretek beszélni. -Mondta.

-Igen, azért mert te vagy az! -Ordított Fehér.

-Narancs, én tudom, hogy nem te vagy az, szerintem a Fehér, segíts nekem kiszavazni őt, és a többiek halála nem lesz hiába való. -Mondtam.

Majd Narancs rászavazott Fehér-re. Fehéret kiszavaztattuk, és már csak egy ember maradt.

Önakaratomon kívül elkezdtem valamiért hangosan röhögni.

-Narancs, sajnálom! -Mondtam, miközben leszúrtam.

Az ember, kiengedett engem, de valami zavar.


Miért élveztem miközben öltem őket?



(Sziasztok, sajnálom, hogy utóbbi időben nem írtam, de éppenséggel költöztünk, és Karácsonykor, meg Újév közeledtével, nem akartam írni, hogy ti is együtt legyetek a családotokkal. Boldog Újévet, és Karácsonyt utólag!)

Among us rövid történetek [Elvetve]Where stories live. Discover now