Semmi sem az, aminek látszik

Vajon mi lesz most ezután?

A hóban egyre több vérfolt keletkezett ahogyan folyt le a kezemről, amit szorosan az orromhoz tartottam. Összeszorítottam a szemeimet, közben mindkét kezemmel az orromat fogtam. Magamhoz húzott térdekkel ültem, és a hátammal nekidőltem a falnak.
Fejemet ahogyan csak tudtam felfelé tartottam. Egyre sűrűbben próbáltam venni nagy lélegzeteket a számon keresztül, de a vérem a számba is belefolyt, nem is egyszer és nem is kevés. Fel sem tudtam fogni, hogy most mi történt. -Egy lány ennyire behúzott volna nekem?-gondoltam magamban-Ez nem lehet! Itt ülök a hideg hóban konkrétan tehetetlenül, ömlik az orromból a vér, valószínűleg el is törött... De ezt mind egy lány okozta nekem? Szégyellem magam. Nagyon. De nem tehetek mostmár semmit. Nem is tudok.
.
Mindeközben Hermione, Ron és Harry csak szótlanul, de dühösen fújtatva néztek le rá.
Hermione keze azóta is ökölben volt, maga mellé szorítva. Mindannyian egyszer-egyszer egymásra pillantottak, majd vissza Dracora. Látták rajta, hogy szenved, de egyikük sem lépett oda hozzá.
Egy aprócska idő után Harry megszólalt gúnyosan, és kissé büszke hangnemmel:
-Na mivan Draco, igazam lett, vagy igazam lett? Nem minden a Malfoy családnév?

-Ezt még nagyon megkeserülitek!-kiabált rájuk Draco, amennyire csak tudott.

Közben a vére szintén a szájába folyt, ami kissé megakadályozta beszédét. Köpött is egy kicsit, hogy folytathassa mondandóját. De ahogy válaszra nyitotta volna a szájat újra, három nagyobb darab ember állt meg Harry, Hermione és Ron mögött, akik megakadályozva Draco beszédének folyatatását, így szóltak:

-Nem lesz itt semmilyen megkeserülés drága fiatalok!-eközben mindegyik férfi egy-egy gyereket fogott meg a vállánál fogva.

Hermione, Ron és Harry riadtan néztek először maguk elé, majd hátrafordultak az elsőre különös és szokatlan alakokra. Azok az alakok rendőrök voltak. Szigorúan néztek le rájuk, megvető tekintetekkel.

-Maguk most azonnal velünk jönnek!-szólalt meg az egyik rendőr, majd mindhármukat magukkal rántottak egyszerre. Hátuk mögé szorították a kezeiket, így vezették el őket.

A három gyerek ezt nem igazán tudta felfogni, mi történik most velük. Nemigen volt még ilyenben részük. Ron még annyit sem tudott ezekről a furcsa, különös emberekről, mint Harry és Hermione. Ron sohasem élt a muglik világban. De most ideiglenesen minden varázslócsaládot ide kellett költöztetni, így képtelenek voltak itt lenni, és mugliként élni.
Mindannyian meg voltak rémülve, miközben vezették őket maguk mellett azok az ijesztő muglik. Még végül Ron erőszakosan megfordulva Draco felé, így kiálltott fel:

-Ha ezt most te küldted ránk Draco, nagyon megkeserülöd!

Az a rendőr aki Ront kísérte, rántott egyet a karján, kicsit lökött is rajta, hogy újra előre fele haladjanak, és gyorsabb tempóra kapcsolt.

Mindeközben Draco értetlenül nézte végig a történteket, kissé kidüllett szemekkel. Ő sem értette, kik ezek az emberek, és azt sem, hogy most mi történik.
Majd egy női rendőr lépett oda Dracohoz. Leguggolt hozzá, a fiú kezét elvette az orrától, majd egy-egy kis vattapamacsot dugott fel mindkét orrlyukába. Ezután felkaparta őt a földről, kicsit erőszakosabban és ugyanúgy ő is a kocsikhoz vezette, mint kollegái a többi gyereket.

A két férfi, akik Ront és Hermionet kísérték, az első rendőrautóba ültették be őket.
A harmadik férfi, és a női rendőr aki Harryt és Dracot vezette, viszont már a másodikba ültették be őket.

-Chh méghogy én küldtem rátok ezeket a muglikat...-mondta dühösen Draco Harrynek.

-Pofa be!-förmedt rá a férfi, aki épp beült az autóba a nővel együtt.

Mindeközben Hermione halkan próbálta elmagyarázni Ronnak, mi történik most velük valójában, kik ezek az alakok.
Szinte minden szava után közbevágott az egyik rendőr, csitították el a lányt. A sokadik rászólásra már megfenyegették őt. Hermione hangja megcsuklott, abbahagyta a beszédet és csak bámult maga elé. Ron is így tett. Próbálta megérteni abból a kis infóból amit az imént szerzett barátnőjétől, mi történik most velük, de nagyjából összerakta a képet.

A két rendőrautó haladt egymás után. Mind a négy gyerek síri csöndben ült, ledöbbenve. Mindenkinek kegyetlenül kavarogtak a gondolatai...

"Vajon mi lesz most ezután?"