Sárkányok őrzője /Befejezett/

Az arany sárkány meglátogatása

Reggel arra ébredtem fel hogy valaki ébresztget. Martin volt az.

-Jó reggelt! Ideje lenne fel kelni mivel ha azt mondod hogy a herceg mogorva volt veled tegnap, illetve ha neki nem számítasz akkor lehet hogy a szülei azt akarták hogy a fiuk legyen a trónon hogy irányíthassák a királyságot úgy ahogy ők akarják de aztán ha elmennének azt se tudná hol a feje. Ebben az esetben muszáj lesz elmennünk az arany sárkányhoz de az legalább három napra van innen úgy hogy sietnünk kell és vigyáznunk kell mert ha mindenki tudta nélkül mentél el akkor muszáj lesz bujdosnunk és nem szabad elmondani a valódi neved. Tehát most találj ki egy új nevet és mond el.

-Jó reggelt, neked is. Akkor egész nevet akarsz vagy csak keresztnevet?

-Elég a keresztnév.

-Rendben , akkor  legyen Skyler. 

-Akkor menjünk elég hosszú utunk lesz.

El indultunk azonban végig az erdő rejtekében maradtunk. Már közeledett az este és tábort vertünk, szedtünk gajakat  és egy kevés ehető ribizlit szerencsénkre már nyár volt viszont az esték hidegek. A csillagos eget nem lehetett látni a fák takarása miatt. Jó lett volna látni a csillagokat. Egy hang a bokrok közül megzavarta a gondlat menetemet. Felkaptam a fejem és hirtelen egy fehér szarvast láttam meg a közelben gondolkodtam egy kicsit hogy utána mennyek-e vagy sem úgy döntöttem hogy inkább maradok és megvárom amíg Martin vissza jön. Körülbelül tíz percet vártam és máris jött Martin a jég sárkányával és hozott egy kis ételt.

-Vissza értem az egyik sárkányommal akit Moshunak hívnak mint látod egy jég sárkány. Hoztam egy kevés bogyót is.

-Köszönöm. Az arany sárkány nem fog elűzni majd minket majd ha oda érünk?

-Reméljük nem és reméljük hogy nem fogunk találkozni majd emberekkel.

-Rendben de akkor most meg kéne valahogy gyújtani a tüzet. Azután pedig együnk és aludjunk.-mondtam a legnyugodtabban de még vár ránk két nap hogy oda érjünk az arany sárkányhoz. Remélem sikerülni fog. A kis gondolat meredéseim közepette Martin meggyújtotta a tüzet. Majd ettünk a bigyókból valamennyit és elmentünk aludni Martin pedig eloltotta a tüzet. És engem elnyomott az álom.