Sárkányok őrzője /Befejezett/

Egy laza nap

Reggel a madarak gyönyörű énekével keltem fel. Egy dolog azonban fúrja a lelkem mi lehet most Miáékkal. Remélem minél hamarabb elmehetek hozzájuk látni őket. Azonban most inkább Martint fel kéne ébreszteni de nem szokásosan inkább egy kicsit megtréfálom, remélhetőleg nem fog felkelni a mozzanataimra. Igaz egy kicsit gyerekes ötlet de egy kis vizet öntök rá. Remélhetőleg ő is viccnek fogja venni. De akkor kezdjük is el a terv véghez vivését. Egy kis kancsó vagy pohár kéne és van is a táskában, kivettem a táskából a poharat és hátra néztem Martin még mindig mélyen aludt. Tudni való a barlangban voltunk még mindig és a barlang közelében van egy kis tó, merítettem egy kis vizet a pohárba majd vissza mentem a barlanghoz azonban már nem volt Martin a fekvő helyénél. Hát gondolhattam volna hogy már felkelt. A hátam mögé lopakodott amit észre vettem az utolsó pillanatban. Így Martinnak a ruháján és a fején kötött ki a víz nem így terveztem de így is jól sült el. Végül is arra a személyre ment a pohár tartalma akire akartam hogy menjen majd egy nagy mosolyt varázsoltam az arcomra. Mire észhez kaptam Martin már csak azt mondta hogy:

-Ezt még visszakapod-ő is egy nagy mosolyt varázsolt az arcára

-De hisz te ilyesztettél meg és ez miatt került rád a víz tehááááát  magad miatt lett rajtad víz.-Épp hogy vissza tudtam tartani a röhögést ami kiakart törni belőlem bár biztos hogy látta rajtam hogy hazudtam és a vízzel akartam volna kelteni.

-Csak kapjalak el.-amikor ezt ki mondta el kezdtem szaladni és kitört a nevetést is bennem, megkell mondani én nem szeretem a futást és ami azt illeti Martinnak jóval hosszabbak az én lábaimnál körülbelül 190cm magas Martin míg én 170 cm. Pár perc múlva Martin elkapott és erős karjaival ölelt át erősen. Valamit mondott de semmit nem hallottam belőle.

-Mit mondtál Martin?

-Csak azt mondtam hogy ezt még vissza fogod kapni.

-Mást nem szeretnél mondani?-igen sajnos a rossz tulajdonságaim közé tartozik az is hogy néha túl rámenős vagyok és tovább kérdezek.

-Talán még valamit .........

-És mi az?

-Lehetséges hogy beléd szerettem ezalatt a két hónap alatt mióta ismerjük egymást a legelső pillanatban amikor megláttalak az erdőben akkor már elállt a képzeletem hogy milyen szép vagy  és nem tudtam hogy mondjam el neked.

-Ami azt illeti nem csak neked vannak felém ilyen érzéseid mivel én is szerelmes vagyok beléd ami azt illeti.-Most vettem csak észre milyen szép szemei vannak Martinnak, jég kék szemei elkápráztatóak. Egy kis ideig egyikünk se szólt a másikhoz, csak néztünk egymás szemébe. Pár percig így tettünk majd megtörtem a csendet.

-Vissza megyünk a barlanghoz?

-Persze de egy kicsit várj még valamit szeretnék adni neked.-ekkor pár pillanatra eltűnt Martin majd egy kisebb csokorral tért vissza majd átnyújtotta nekem a csokrot-Lenne kedved megismerkedni velem?

-Igen

Majd elcsattant egy csók is a pillanat hevében.