Scream Out || Jikook ff. ||

Part 8

- Azt hittem kamuztál a testőrt illetően. - Kangjoon egy szép nagy huppanással elfoglalta a szélső helyét a padon lábait pedig úrhölgyeket megszégyenítően széttárta.

Kénytelen voltam félre tolni a hozzám közelebb eső lábát, hiszen nem kis teret foglalt el izmos alkatával. Vékony és szálkás alkattal dicsekedhetett, de még így is szélesebb volt nálam. Joohyuk állva maradt és a telefonján valamire nagyon oda koncentrált, mivel még szemeit is összehúzta.

- Bárcsak kamuztam volna. - hangja egy fáradt sóhajjal végződött. Lábait megállás nélkül dobogtatta, ajkát gyengéden harapdálta. Talán ennyire nem kedveli azt az embert, kit apja megbízásából rángattak mellé? Csodának venném, ha az ellenkezőjét állítaná. Lemertem fogadni, hogy az adott tag nem lesz sokáig Joohyuk mellett, hiszen elég két nap és saját kezűleg fog elrohanni a világ végére elborult elméje kíséretében. Szinte biztos voltam benne, hogy Joohyuk tervel valamit, de mélyen reménykedtem, hogy nem fog semmit sem túlzásba vinni. Hiába tett ígéretet, nála ez kiszámíthatatlan, ezért muszáj rajta tartanom a szememet. Néha már úgy érzem, mintha az öcsém, vagy a fiam lenne. Teljesen hihetetlen a srác.

Ha viszont a testőr önszántából felmond, akkor cseszhetjük az egészet. Joohyuk apjából egyszerűen kinézhető, hogy simán elküldené fiát külföldre tanulni. Csak pár telefonhívásba kerülne az egész. Arra a következtetésre jutottam, hogy legyen bármi, megakadályozom, hogy kilépjen a tag. Nem történhet meg. Nem veszíthetjük el Joohyukot.

- Ennyire rossz a vén szivar? - kuncogott fel Kangjoon. Jól szórakozott azon, hogy barátunk komolyan kapott maga mellé egy bébicsőszt, mintha csak egy általános tanuló volna.

- Ne is mondjátok! - nyögött fel nyugtalanul Joohyuk.

- Annyira nem lehet gáz. - rántottam meg vállamat. Joohyuk apja alkalmazottjainak legtöbbje valóban idős urakból áll, persze akad néhány harmincas is, akik állítólag a legközelebb állnak a férfihoz. Volt esély van rá, hogy azok közül küldött valakit, ám ezt könnyedén meg lehetne cáfolni. Joohyuk szerint őket aligha teszi használatba. Ködös dolgok szoktak zajlani az apja mögül, melyeket ő maga sem ért. Párszor mesélt nekünk ilyesmiről, de minden egyes alkalommal, mikor mélyebben bele merülhettünk volna a témába, elcsendesedett, s másra vonta el a figyelmet. Nem is akartuk tovább firtatni a dolgot, hiszen Joohyuk nem hülye, hiába látszik sokszor annak. Meg van az oka, hogy miért nem beszél, nekünk pedig meg kell adnunk a bizalmunkat felé. Ha információkat szeretne megosztani a jövőben velünk ezzel kapcsolatban, akkor csupa füllel várjuk.

- Oh Jimin. Dehogynem. Az a pali a legtaszítóbb teremtmény akivel valaha találkoztam. - felelte ingerülten, mire meglepetten vontam fel szemöldökeim. - Egyfolytában vissza szól, bele köt mindenbe, amit csinálok. Még annak örülhetek, hogy nem mondja meg melyik herémet vakarjam meg előbb a zuhanyzóban! - vizuális alkatom egyszerre áldás, s átok, hiszen, amint Joohyuk mondata elhangzott fantáziám azonnal beindult. Azonnal megborzongtam.

Kangjoon szórakozottan figyelte feldúlt barátunkat, majd a következő pillanatban fejét oldalra döntve bambult előre néha jó nagyokat hunyorítva.

- Mit is mondtál hány éves a csávó? - kérdte továbbra is mosolyogva, mintha valami nagy viccet készülne előadni.

Követtem Kangjoon tekintetét, hiszen nem értettem miről hadovált. Egy fekete szettbe öltözött izmos és magas férfi közeledett felénk, aki nem csak a mi érdeklődésünket keltette fel. Jó páran megfordultak utána, néhol még sustorogni is kezdtek. Kezében úgy cipelte a három szatyrot, mintha nem is lett volna egyiknek se súlya. Ahogyan közelebb érkezett arca is jobban látszódott. Erős állvonala, s rezzenetlen vonásai magabiztosságról tanúskodtak. Csillogó gyengéden ívelt sötét szemeit végig Joohyukon tartotta, aki idő közben kíváncsian fordult hátra, hisz ő sem értette mit nézünk olyan bőszen. A férfi fiatalnak tűnt, nem lehetett több harmincnál. Éjsötét barna haja szolidan hátra volt fésülve egy kis zselé segítségével. A megjelenése csakhogy ledöntött a padról. Jobban meszelte az eget, mint, ahogy képzeltem az idefele jövetele alatt. Magassága szinte Joohyukkal versenyzett, s tudni kell, hogy barátunk az egyik legjobb kosaras az egyetemünkön, ami nem kis dolog.