Lana Clark
•°•°•°•°•°•°•°
...
- Clark elkezdi az utolsó körét. Hatalmas teljesítmény az első futamán.
- Úgy bizony. Az első tízben van, egy ilyen autóval. És úgy néz ki meg is tartja.
- Sárga zászló!
- Mi történt?
- A harmadik szektorban... És úgy néz ki a cím védő Lewis Hamilton kicsúszott.
- Micsoda fordulat. Csatlakozik az eddigi kiesettekhez. Pierre Gasly-hoz és Lando Norris-hoz.
- És ebben a pillanatban Max Verstappen megnyeri a futamot.
- Oda nézz! Clark még mindig a hetedik.
- Már csak két kanyar választja el és célba ér.
- Azok után amin keresztül ment, nagyon jól teljesít ma.
- Úgy ahogy mondod.
- És ott van... Lana Clark a hetedik.
- Óriási. Szerintem a nap versenyzője nem is Verstappen hanem Clark.
- Bizony.
Befordultam az utolsó kanyarba és bertém. Méghozzá hetedikként.
- Szép volt Lana. Hetedik vagy. - ordította a mérnököm a rádióba.
- Köszönöm srácok. Nélkületek nem lennék most itt. - kezdtem el sírni.
- Ne sírj. Hallod!
- Jó. - szipogtam.
- Lana... - szólt egy hang a rádióba.
- Lando...?
- Igen én vagyok.... - kezdett el szipogni.
- Te most sírsz? - nevetek fel, de közben meg folynak a könnyek az arcomon.
- Nem. - nevet ő is - Csak annyit akartam mondani, hogy garutálok.
- Köszönöm. - mondom és közben fordulok be a boxutcába.
Beálltam a többi autó mögé, majd kiszálltam. Amint a lábam a talajt érintette minden oldalról gartulácókat kaptam. Én is gartuláltam mindenkinek, majd elindult előre. Lando úgy ugrott rám, mint még eddig soha senki. Amíg én azzal voltam elfoglalva, hogy megtartsam a brittet, addig a fülembe sutottogta a következőket:
- Eljössz velem vacsorázni?
'°'°'°'°'°'°'°'°'°'°'°'°'°'°'°'°'°
YOU ARE READING
Elfeledve • Befejezett
FanfictionEgy fiatal céltudatos lány élete egyik pillanatról a másikra megváltozik, de ebből ő maga semmit sem fog észlelni. Az őt szerető embereknek rá kell jönniük hogy Lana nem emlékszik rájuk. Főleg Landora aki a lány szerelme. Vajon megfognak tudni birkó...
