Másnap reggel egy hatalmas kiabálás rázta meg a Kastélyt.
-Hol van?-kiabálta Salamon ijedten.
Egy szolga azonnal hozzá sietett.
-Mi történt Uram? -kérdezte a szolga.
-Sátán nincs itt,-mondta kissé idegesen.
-Uram ne ijedjen meg biztos semmi baja nincsen,-mondta a szolga.
-Hogy ne ijedjek meg az álmodtam ,hogy meghalt erre mikor felkelek nincs mellettem ,hogy ne ijednék meg?-kérdezte mérgesen Salamon.
-Vagy megtréfált egy álomdémon, vagy tényleg igaz ,hogy Sátán meghalt,-mondta szomorúan Salamon.
-Uram nyugodjon meg biztosan nem halt meg és kérem szedje magát össze így nem állhat az Úrfi elé,-mondta a szolga olyan hidegvérrel mintha semmit nem tehet-ne vele az úr, ha felbosszantja.
-Igaz is Raphael,-mondta vidáman majd mosoly ült ki az arcára és elviharzott úgy ahogy volt.
Raphael olyan mélyen aludt, hogy nem kelt fel hiába kiabált az Úr.
Egy percbe sem telt és Salamon már a fia ajtaja előtt állt.
Majd egy hirtelen ötlettől vezérelve benyitott a szobába, ahol egy megnyugtató látvány fogadta.
A mindig ellenséges Sátán a fiú mellett aludt miközben a fejét a fia lábán hajtotta nyugovóra.
Salamonból eltűnt teljes mértékben a szomorúság.
Végignézett a fián majd csettintett egyet és a háló ruhája helyén egy gyönyörű szürke selyem öltöny volt egy hosszú selyem palásttal.
Egyszer sem gondoltam volna, hogy a türelmem ilyen gyorsan elillant gondolt erre közben Salamon.
ВЫ ЧИТАЕТЕ
Az alvilág ura ( Átírás alatt)
ФэнтезиGondoltatok már valaha arra vajon milyen démonúrnak lenni? Nem, Na ugye, én sem hittem volna, hogy egy ilyen kis semmirekellő gyerek, mint én egy nap a démonúr trónján ül majd, Hogy hogyan is kezdődött ezt mesélem hát el nektek.
