Az apjának is egy idő után feltűnt mennyire nem tudja levenni a szemét a szolgákról és ezt egy apró mosollyal díjazta. Látta a fiú tekintetét, hogy most bizony nem csak a szolgák érdeklik hanem a múlt játszódik vissza a fejében.
-Akkor kezdjünk is neki,-mondta Salamon, ugyanazzal a lendülettel elkezdett szedni a tányérjára minden földi jót miközben egy szolga bort öntött neki.
-Jó étvágyat! -mondta halkan Raphael és ö is szedett a tányérjára egy kisebb adagot az ételből.
Az étkezés halkan telt és mikor mindketten végeztek Salamon megszólalt.
-Ivan! mutasd meg a fiamnak a szobáját,-mondta mire egy férfi lépett elő és egy kissé meghajolt Salamon előtt majd Raphael előtt.
-Igenis Uram ahogy óhajtja,-mondta majd az egyik karját megemelve mutatta az utat Raphaelnek.
-Erre tessék fiatal úr,-miután ezt kimondta Salamon megszólalt mielőtt elindulhattak volna.
-Fiam alud ki magad,-mondta Salamon.
-És az iskola?-kérdezte Raphel.
-Két napos vizsgaszünet van a jövő hét előtt nem kell menned,-mondta.
-Értem akkor én elmentem Szép Estét Apám!-mondta majd indult volna, de Salamon újra meg szólította.
-Habár van még időnk, de khm van kedved holnap beszerezni az Őrződet?-kérdezte Salamon.
-Azt mondtad, hogy szünet van akkor, hogyan?
-Az iskola nyitva van, mint mondtam vizsgák vannak és különben is Igazgatóhelyettes vagyok,-mondta mosolyogva.
-Akkor mit szólsz a holnaphoz?-tette fel a kérdést újra.
-Rendben már alig várom,-mondta Raphael majd Salamon elköszönt és Ivan a fiút a szobája felé vezette.
ESTÁS LEYENDO
Az alvilág ura ( Átírás alatt)
FantasíaGondoltatok már valaha arra vajon milyen démonúrnak lenni? Nem, Na ugye, én sem hittem volna, hogy egy ilyen kis semmirekellő gyerek, mint én egy nap a démonúr trónján ül majd, Hogy hogyan is kezdődött ezt mesélem hát el nektek.
