Az alvilág ura ( Átírás alatt)

-Pár nap-

Más nap reggel mikor kinyitottam a szemem Körülöttem mindenfelé étel volt. Mikor felültem, hogy jobban szemügyre vegyem a szobámban található étkeket akkor láttam meg, hogy egy állványon ruhák is voltak ki készítve az egyik szebb volt, mint a másik.

-Na most ,hogy fogok választani?-tettem fel magamnak a kérdést nevetve majd úgy döntöttem előtte reggelizem.

Miután ki választottam a reggelimet, ami pirított kenyér vaj és tea volt odasétáltam az állványhoz és hosszas töprengés után levettem egy kék inget és egy szürke nadrágot, majd a fürdőbe mentem .Ahogy a teendőimmel végeztem ki léptem a szobámba. Ahogy a fürdőből léptem ki még pont ott találtam a tegnapi fiút a maradékokat pakolgatta.

-Merre találom Salamon urat?-kérdeztem.

-Lenn van a kertben éppen egy látogató van nála, de szerintem az úrfi sem zavarná, ha lemenne,-mondta egy kisebb mosoly kíséretében.

Köszönöm,-mondtam majd, a fiú elhagyta a szobát.

Én egy darabig gondolkodtam, hogy vajon mit is tegyek. Majd elindultam lefelé a lépcsőn azzal a céllal ,hogy megtudjam mi is vár rám a jövőben hiszen engem megvettek! Ahogy leértem a földszintre a két kutya elszaladt mellettem én meg újra a folyosót néztem egyszerűen nem tudtam vele betelni.

Egy kis idő elteltével tudatosult bennem, hogy nem nézelődni jöttem le ezért el is indultam a kertbe, ahol Salamon egy úrral beszélgetett. Meg is álltam a kert végébe, hogy ne lássanak meg nem akartam őket megzavarni. Ahogyan ott álltam akaratlanul is hallottam a beszélgetésüket.

-Salamon ideje lenne már visszatérned azt mondtad csak egy kis ideig maradsz itt!-mondta a férfi.

-Nyugi Averon Nagyon is jól elboldogulsz nélkülem is,-mondta Salamon nevetve.

-Emlékezz az iskolában is sok dolgod van,-mondta az úr.

-Te meg arra emlékezz, hogy te vagy az igazgató én csak helyettes vagyok,-mondta Salamon.

-Tudom, de nélküled minden áll ott lenn az iskola is,-mondta kissé dühösen.

Milyen iskoláról lehet szó és mi az, hogy egy igazgató nem tud a helyettese nélkül dolgozni? jártak a kérdések a fejembe.

-Salamon mi tart téged itt?-kérdezte az úr.

-Majd megtudod,-mondta.

-Jó nem faggatlak tovább, de pár napon belül térj vissza ,mert már mindenki ideges ott lenn tudod te ,hogy ott mennyi idő telt el,-mondta majd elment az asztaltól. Akkor láttam csak igazán ,hogy hosszú fehér haja és lila szeme volt, amin arany szemüveg volt és egy fehér címeres kabátot viselt.