Only Angel |L. S.|

21. Fejezet

Louis

Telihold. Ez az a gyönyörű pillanat, amikor a Föld, a Hold és a Nap közé kerül, bevilágítva erős fényével az éjszaka sötét, csillagoktól ragyogó égboltját. Az állatok sokkal aktívabbak, az erdőben a csönd harmónikus hangulata elillan, helyét átveszi a baglyok erőteljesebb huhogása, a farkasok vonító dallama, a kisebb emlősök, rágcsálók felszabadult léptei. Már-már mesebelien hat.

Én is felszabadultabban éreztem magam ezen a különleges napon. Viszont nem tudtam nem figyelembe venni vágytól égő testem, szívem heves vágtája, mely ereimbe pumpálta a vért; akkor úgy éreztem, csak egy helyre folydogál. Melegítőmön keletkezett dudor miatt tagadni sem tudtam volna, készen állnék akcióba lendülni.
Bár ennek volt hátulütője is. Nem csak, hogy aktívabbak az állatok, de erősebbek is, mint valaha. Én pedig féltem. Féltem, hogy akaratomon kívül bántani fogom Harryt és ezt nagyon elszerettem volna kerülni.

Délután volt, a nap jóleső melege cirógatta bőröm. Kint ültem az udvaron és éppen a kilátást élveztem, amint Harry lehajol, hogy locsolni tudja az ő általa odavitt virágokat. A rövid nadrág túl szűknek bizonyult, mivel a göndörnek nem voltak cuccai nálam, így adtam neki és milyen jó döntés volt. Beharaptam alsó ajkam, csoda, hogy a nyálam ki nem folyt, pislogás nélkül bámultam, ahogy kicsit lecsúszott fenekéről a ruha és már majdnem láttatni engedett csupasz hátsójából, viszont Harry észrevéve ezt, hátranyúlt, vissza húzta a nadrág lecsúszó részét, majd folytatta tevékenységét.

Fujtattam egyet és próbáltam úgy helyezkedni, hogy merevedésem takarásban legyen, bár ez felesleges volt, hisz mackónadrágom hagyta, hogy egy kisebb sátrat verjen. Így hát nem érdekelve ezt a tényt, pattantam fel a székből, egyenesen a szorgosan öntöző fiúhoz sétáltam. Nem siettem el. Egy vadásznak éreztem magam, aki éppen az áldozatához, a kecses lábaival sétál lopakodva, hogy aztán zsákmányára ugorjon. Majdnem felnevettem ezen gondolatomon.

Harry végzett eddigi tevékenységével, felegyenesedett és már fordult volna, mikor átkaroltam derekát és teljes testemmel hátához simultam, ezzel kisebb szívbajt hozva rá. Amint realizálta, hogy csak én vagyok, úgy simult hozzám. Egy puszit nyomtam a tarkóján lévő sebre, mely halványodni látszott és szorosabban öleltem őt. A göndör érezte, hogy gondjaim akadtak a gatyámban, ahogy fenekéhez nyomódott az erekcióm. Harry, fejét felém fordította és a nyakamba bújt, puszikkal teleszórta a területet, onnan pedig áttért állkapcsomra.

- Annyira kivagyok éhezve rád - egyik kezem Harry csípőjébe markolt, míg a másikkal benyúltam pólója alá. -El sem tudod képzelni, hogy miket tennék veled - derekáról lassan Harry nadrágja korcához értem, majd becsúsztattam kezem. A szemeit lehunyva, zihált és kicsit felnyögött, amint kezem fenekéhez ért.

- V-várj... - amint meghallottam Harry halk hangját, megálltam. Ijedten fordítottam fejem az ő irányába.

- Mi baj? - lágyan szembefordítottam magammal, megfogtam mindkét kezét és azokba a csillogó, zöld szemekbe néztem, melyet úgy imádtam.
Viszont Harry nem tudta tartani a szemkontaktust, lesütötte smaragdjait.

- Csak... nem tudom, te hogy érzel ezzel kapcsolatban. Mármint fogalmam sincs, mit gondolsz az egészről... rólam.
Nem akarom azt, hogy azért feküdj le velem, mert muszáj. Ha.. ha nem szeretnél többet tőlem, akkor kérlek, szólj. Nem akarom magam téves álomvilágba keverni.

- Hé, nyugodj meg, jó? Nem csak azért teszem, mert kell, hanem fontos vagy nekem, többet jelentesz számomra, mint gondolnád. Ugyanúgy törődni fogok ezután veled, mint előtte. Sőt, szerintem mélyülne a kapcsolatunk és nagyon szeretném, ha az életem része maradnál - mosolyodtam el és végre felemelte fejét, csodálkozó tekintetét az enyémbe furta.