A bébiszitter//BEFEJEZETT

Prológus

Harry:

17 éves meleg srác vagyok. 2 éve meghaltak a szüleim, azóta Gemmával, a nővéremmel élünk együtt. Gemma egy nagyon menő vállalatnak az igazgatója, így mindig elutazik hosszabb időkre és mindig egy bébiszittert is felvesz arra az időre, amíg nincs itthon. Sosem jött mindig ugyanaz az ember, mert nem tudott hozzám alkalmazkodni, vagyis inkább a furcsa szokásaimhoz, amikből van egy pár. Ráadásul az is rá szokott tenni egy lapáttal, hogy meleg vagyok, és ezt nem nagyon tudják elfogadni.

Most is így történt, mivel 2 hétre megy el Gemma, így már egy ideje megvolt, hogy nagyjából tudjon hozzám alkalmazkodni. Igaz én nem ismerem, de nővérem elmondása szerint jól ki fogunk jönni egymással. Az meg már egy másik dolog, hogy nem értem, hogy miért kell bébiszitter, de Gemma nagyon félt, így inkább nem említem meg neki.

Ma fog elmenni és ebben a pillanatban érkezett meg a bébiszitter.

Köszöntek Gemmával, majd rám nézett és abban pillanatban elvesztem a kék szemeiben, de ahogy láttam Ő is az enyémben. Nem tudom, hogy meddig nézhettük egymás szemét, de a bámészkodásomból Gemma köhintése zökkentett ki.

- Harry bemutatom Louis Tomlinsont - már meg is tudtam a kékszemű csoda szemét.

- Louis, Harry Styles - mutatott be, majd kezet fogtunk.

Louis:

- Louis, Harry Styles - mutatatta be a zöldszemű csodát, majd kezet fogtunk.
Olyan, mint egy angyal. Most csodáltam meg az egész testét, és amit egyből észrevettem az a csodás alakja és az, hogy szoknyát visel, ami eléggé beindít. Előre félek, hogy hogyan fogom kibírni az elkövetkezendő 2 hetet ezzel a csodával egy fedél alatt.

Gemma összeszedelődzködött, majd szólt Harrynek, hogy megy el és jöjjön le a szobájából köszönni, néhány pillanat múlva meg is érkezett, már átöltözve. Fekete nagyon rövid-nadrágban, plusz egy baba kék has-pólóban, ami nagyon kiemelte az alakját és nyelnem kellett egyet, hogy ne nagyon áruljam el magam.

- Vigyázzatok magatokra. Majd hívlak titeket. - adott mind a kettőnknek egy puszit - Sziasztok - köszönt, majd beült a kocsiba és el is ment.

Harryt nem nagyon hatotta meg, ahogy tudom már hozzá van szokva. Elment a konyhába, én meg utána, megkérdezni, hogy mit csináljunk, viszont arra nem számítottam, hogy pont akkor fog visszafele jönni egy nyalókával a szájában és nekem ütközik.

- Opps

- Hi - mondta ártatlanul, nyalókával a szájában, majd túl lassan kihúzta - Bocsi - mondta boci szemekkel, én meg sem tudtam szólalni, a közelségtől és a nadrágomban lévő problémák miatt.

Hosszú lesz ez a két hét...

.

.

.