7.rész

1.2K 46 1
                                    

Louis:

Életemben nem szeretkeztem még olyan jót, mint tegnap este, sőt igazából még sosem szeretkeztem, csak dugtam érzelem nélkül. Nagyon új érzés kerített hatalmába, egy olyan érzés, amit nem akarom, hogy véget érjen. Örökké érezni akarom ezt az érzést és Őt.

Reggel a karjaim közt volt és ettől nincs jobb érzés. Az ébresztőnk előtt kelltem, így gyönyörködtem az arcában. Nem tudom elhinni, hogy egy ilyen csoda az én barátom, aki viszont szeret.

Gyönyörködésemből az ébresztő szakított ki. Harrynek egyből kipattantak a szemei és egyből rám nézett, majd csókot hintett az ajkaimra.
- Jó reggelt apuci

- Jó reggelt bébi

Kikeltünk az ágyból és elkészültünk a mai napra. Nagyon fittek és boldogok vagyunk. Beültünk a kocsiba és mentünk a suliba. Az egész utat végigbeszéltük, majd odaértünk a sulihoz. Még mindig felkavarodik a gyomrom, ha meglátom ezt a helyet és a régi rossz emlékek törnek elő. Nem tudom miért, de rossz előérzeteim voltak a mai nappal kapcsoltban, de Harrynek ezt nem mondtam. Adtam neki egy csókot, majd megvártam, amíg bemegy, majd én is "haza" mentem és elkezdtem festeni.

Harry:

Imádok Louis mellett ébredni és vele lenni. A tegnap este eszméletlen jó volt, így ma reggel a lehető legboldogabban keltem.

Elkészültünk a mai napra, majd mentünk a suliba. Nehezemre vált elbúcsúzni Tőle, de tudtam, hogy hamarosan újra együtt lehetünk.

Bementem a suliba, ahol Niall már várt két szendviccsel a kezében.

- Helóka - köszöntünk, majd megöleltük egymást

- Na mi volt hétvégén?

- Háááát öööö

- Na mondjad már - sürgetett

- Összejöttünk - mondtam ki gyorsan

- Tessék?

- Aha, vasárnap elvitt kirándulni a szülővárosába és ott megmutatott mindent a gyerekkorából és elvitt egy tisztásra és összejöttünk. Röviden ennyi.

- WOW. Végre nem csak egyéjszakás kalandjaid vannak, hanem valaki mellett meg is ragadsz.

- Nagyon remélem, hogy mellette maradok.

- Harry - fogta meg a vállam - Ismerlek annyira, hogy tudjam, ha te valakivel összejössz és szereted nem fogod elengedni és akár örökre mellette maradsz.

- Szeretnék örökre mellette maradni

- Ezt mondom - ölelt meg

A nap további része unalmasan telt, csak azt vártam, hogy mikor lehetek újra Louissal.
Mentem a parkolóhoz, vagyis csak mentem volna, mert az iskola nagymenői, Luke és csapata megállítottak. Csodálkoztam is, hogy ma nem kötöttek belém, hát ezért mert valamit tartogattak számomra.

Elkezdtek lökdösni, majd a földre löktem, nekem meg könnyes lett a szemem.

- Tán valamelyik buzi már megint kiszívta a nyakad te semmirekellő? - kérdezte Luke gúnyolódva, utalva a tegnap este szerzett szívásnyomra a nyakamon
Elkezdtek rugdosni és már nem bírtam tartani a könnyeim elkezdtem sírni.

- Úgyvan sírjál mint a lányok te buzi! - rúgott egy nagyot a hasamba

- Hé! - hallottam meg egy ismerős hangot - Fejezzétek be! - jött közelebb, de nem láttam a könnyeimtől

- Miért mi lesz? Tán te vagy ennek a buzinak az új bébiszittere aki el fogja hagyni, mert nem kell senkinek.

- Nagyon gyorsan fejezd be!

- Jujj - mondta Luke lányos hangon

- Na idefigyelj! - kitisztul a látásom és láttam ahogy Louis behúz egyet Luke-nak - 1 a barátja vagyok - még egy ütés - 2 nem fogom elhagyni - még egy - 3 nem buzi, hanem meleg - következő ütés - 4 nem kéne elítélni embereket, azért mert másabbak az átlagnál - még egy, már kezdett vérezni Luke orra - És most el lehet húzni - mondta, majd mindenki a leggyorsabb tempóban elfutott. - Jól vagy kicsim? - guggolt le hozzám Csak megráztam a fejem, mert nem tudtam megszólalni, felkapott az ölébe és berakott a kocsiba.

- Otthon lekezelem a sebeid, oké? - kérdezte, én csak bólintottam.

Sajgott mindenem, nem beszéltünk egész úton, Louis forrt a dühtől, én meg meg sem bírtam volna szólalni. Hamarosan hazaértünk, Lou a lehető leggyorsabban kivett a kocsiból és vitt be a házba, azon belül is a fürdőszobába. Elővette az elsősegélydobozt majd monda, hogy üljek rá a wc-re, tettem amit kért. Levette rólam a pólómat és nagyon elfintorodott.

- Ez nagyon csúnya, mindjárt bekenem krémmel hátha jobb lesz. Holnap nem mész suliba, hanem elmegyünk az orvoshoz, hogy nézze meg. Rendben? - bólintottam. Elővette a krémet, majd elkezdte bekenni a pillangó tetoválásom körül. Amit azután varratattam, miután anyáék meghaltak. - Tegnap is meg akartam kérdezni, de valahogy még sem tettem - kacagott - Ennek a tetkónak mi a jelentése? Őszintén nem hittem volna, hogy neked van tetkód. - mosolygott és próbálta elterelni a figyelmem a fájdalomról.

- Anya mindig azt mondta, hogy "A boldogság egy pillangó. Ha kergetjük, kisiklik a kezünk közül, de ha csendben leülünk, az is lehet, hogy leszáll ránk." És ez a pillangó anyára és arra emlékeztet, hogy minden jóra várni kell. De nem ezt az egy tetkót szeretném csak.

- Nem hittem, hogy ennek ilyen szép története van - puszilta meg a hasam, amire muszáj voltam felkuncogni - Jobb már?

- Még több puszitól még jobb lesz - kacsintottam

- Te kis huncut - puszilta meg a homlokom - Gyere csináljuk valami uzsonnát és utána kapsz még több gyógyító puszit - fogta meg a kezem, majd lementünk a konyhába

Louis:

Miután "haza" mentem elkezdtem festeni. A festés a hobbim, amit szeretném egyszer majd kiterjeszteni teljes munkává, de az még egy kicsivel később lesz, ugyanis előbb szeretnék magamnak egy biztos anyagi helyzetet kialakítani, ezért járok a fordítói munkám mellett bébiszitterkedni, amit nagyon szeretek, főleg most, hogy megismertem Harryt.

Mellette eltűnt a régi érzelemmentes Louis, mellette érzem, hogy érek valamit, mellette teljes vagyok. És még mindig fura, hogy ennyi idő alatt megszerettük egymást és ami a legfurcsább, és sosem gondoltam volna, hogy a bébiszitterkedés közben találok rá a szerelemre, vagy talál rám, kinek, hogy tetszik.

Ezek a gondolatok cikáztak a fejemben, miközben ott álltam a vászon előtt és hagytam, hogy a szíven irányítson. És a szívem Harryt festette.
Mindenben Őt látom és az összes gondolatom körülötte forog

Annyira sokat gondolkoztam és festettem, hogy elrepült az idő és mehettem érte.
Már vagy 10 perce ott voltam, de Ő még nem jött, így arra gondoltam, hogy megkeresem.

És milyen jól tettem.

Egy csapat ott állt körülötte és rugdosták és csúfolták. Bennem nagyon felment a pumpa és a "főnöküket" kiosztottam és megvertem. Mindeni elfutott én gyorsan felkaptam Harryt és hazamentünk. Lekezeltem a sebét és közben megtudtam a tetkójának, ami már tegnap is felkeltette az érdeklődésem, a történetét, nagyon megható volt, nem úgy mint az én tetkóim nagy részének.

Lementünk uzsonnát csinálni, csak az elfelejtettem, hogy nem pakoltam el a festős cuccaim és minden ott maradt a nappaliban...

.

.

.

A bébiszitter//BEFEJEZETTWhere stories live. Discover now