Ismét hétfő. Hurrá! Ráadásul ma még vár ránk egy nem éppen könnyű fizika témazáró, amire egyáltalán nem tanultam. Mivel Felix úgy döntött, hogy nálunk fog csövezni egy darabig, egy perc nyugtom sincs, mindig követ mindenhova. A fürdő az egyetlen hely ahol egyedül lehetek, bár eleinte még oda is be akart jönni velem. Arról szerencsére lebeszéltem, mert hát miért akarná nézni ahogy vécézek vagy zuhanyzok? Szóval Lix miatt nem tanultam egy szót sem, mert mindig elterelte a figyelmemet a gyerekes hisztijeivel, amik eleinte még viccesek voltak, de mostanra már borzasztóan zavaróak és idegesítőek. Értem én, hogy szeretetre és figyelemre vágyik, de én meg arra, hogy év végén ne húzzanak meg fizikából, pedig eddig nagyon úgy tűnik, hogy évet fogok ismételni.
- Felix, hagyjál már! Mindjárt végzek - ordítottam ki a fürdőajtót ütlegelő fiúnak.
- De pisilnem kell - siránkozott.
Egy nagyot sóhajtva visszanéztem tükörképemre és tovább igazgattam a hajam, amit persze elaludtam, ezért úgy nézett ki, mint egy szénakazal.
- Tényleg nagyon kell - nyűszített Felix és hallottam, ahogy nekidől az ajtónak. Na, ha most nem fog beszakadni, akkor soha.
- Mindjárt megyek, bírd már ki ezt a két percet!
Gyorsan magamra kapkodtam a ruháim és megmostam a fogam. Egy elégedett mosolyt villantottam tükörképemre, majd kinyitottam az ajtót.
- Na végre - nézett rám fogcsikorgatva Felix, és félrelökve engem sietett be a helyiségbe. Komótosan a nappaliba csoszogtam és lehuppantam a kanapéra Hyunjin mellé.
- Szerinted meddig akar itt maradni? - kérdezte.
- Fogalmam sincs.
-Ne érts félre - fordult felém hirtelen - engem nem zavar, hogy itt van, csak... - akadt meg.
- Csak?
- Csak.. Csak olyan... - kereste a megfelelő szót.
- Értem mire gondolsz - biccentettem egyet. - Szerintem is.
- Túlságosan rád van cuppanva.
- Észrevettem. A nap huszonnégy órájában jön utánam, mint valami pincsi kutya. Még éjjel is úgy alszik, hogy hozzám van simulva. Miért nem aludhat inkább nálad?
- Isten ments, hogy nálam aludjon - emelte fel a kezeit védekezően. - Azért annyira nagy spanok még nem vagyunk, hogy egy ágyban aludjunk, plusz nekem most ott van Jeongin - kezdett el álmodozni az ő egyetlenéről.
Mivel nem akartam Hyunjin szerelmetes arckifejezését bámulni, elővettem a zsebemből a telefonom, és felnéztem instára. Csak a szokásos "jó reggelt" szelfis posztok, illetve sztorik fogadtak, az egyik lány kirakta a napfelkeltét - bár ez senkit sem érdekel -, a másik egy képet, amin lesírt sminkkel pózol, mert épp egy szakításon van túl, a harmadik pedig a tökéletes reggelijét osztotta meg. Tökéletes párok, tökéletes ébredés utáni külső, tökéletes tükörszelfi és ehhez hasonló baromságokat posztoltak. Hát persze.
- Lehúzta magát a vécén, vagy mi tart ennyi ideig? - idegeskedett Hyunjin hátradöntött fejjel.
- Menj be és kérdezd meg tőle - válaszoltam egyszerűen, majd ismét a telefonomnak szenteltem figyelmemet. Minho is posztolt. Ő is egy tükörszelfit. Ó, és milyen rohadt jól néz ki rajta!
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
