Pokolból lett menyország

10.rész

-Szegénykém nem kell félned nem leszel a terhünkre szóval öltözz és utána William ki kisér a kocsihoz.-monta anya azon a győzködő mégis megértő anyai hangján.
Naoki épp válaszolni akart amikor kimentek hogy rendezzék a papírokat. Láttam a szemeiben a félelmet és az aggodalmat ezért úgy döntötem meg ölelem először félt majd óvatosan vissza ölelt olyan jó érzés. Vagyis nem mármint de de minek magyarászkodom magamnak!
A sjátmagamal folytatott vitámbol Naoki zökkentetki ahogy elenged ès meghùzza a pulcsim ujját hogy indulhatunk.

Anyáèk a kocsinál vártak minket ès elindultunk vaolna ha Naoki nem akar beülès előt kereket oldani. Aztán ùgy kellet betuszkolni a kocsiba. Egymás mellet ültünk a kocsiban én zenèt halgatam ő pedig az ablakon bámult kifelé. Anyáék közben Naokit próbálták faggatni egy ideig de aztán inkább elengedték az egészet. Eközben én elkezdtem olvasni. Félúton megéreztem egy fejet a vállamon erre fel emeltem a fejem és rá emeltem a tekintetem.
Olyan édesen alszik itt az oldalamon. Egy ideig még néztem és halgatram a szuszogását. Majd tekintetem az ablakra emeltem és kezdet be sötétedni. Mentünk még egy ideig aztán bekanyarodtunk a számomra oly ismerős utcára és megáltuk a közepén elhelyezkedő házunknál.

(...Naoki szemszöge...)

Éreztem ahogy fékez az autó de nem volt kedvem felkelni. Inkább aludtam tovább addig amíg valaki fel nem kapott menyasszony pózba. Elkezdtem mocorogi és nyitogatam a pilláimat. De amit láttam arra nem számítottam William vitt a karjaiban. Az én fejem pedig szorosan a melkhasának volt döntve. Egy ideig még csak néztem magam elé. Aztán mikor le esett hogy a karjaiban vagyok szabályosan ki ugrottam a karjaiból. Aminek az lett az eredménye hogy igen csak seggre estem mert túl nagy volt a lendületem.

-Naoki jól vagy? Mi ütött beléd?- kérdezte értetlenül.

-Igen minden remek csak megietem.- válaszoltam bár mondatom második felét inkább kérdeztem.

-Aha na gyere kelj fel és menjünk be anyáék már bementek.-monta egy kicsit mintha kuncogot volna.

-O-oké-válaszoltam zavartan.

Odabent minden olyan szép tiszta volt hozzám képest. Először a nappaliba érkeztünk amiből tökéletesen rá lehetett látni a konyhára ugyanis egy be volt nyitva. Onnan nyilt egy kissebb folyosó és a bejárati ajtóval szembenlévő falnál volt az emeletre vezető lépcső sor. Mint kiderült fent foglalnak helyet a szobák és egy plussz fürdőszoba. Emellett az is kiderült hogy én eggyenlőre William szobájában kaptam szállást.
Amint megtudtam elkezdtem ellenkezni de nem igazán volt beleszólásom pedig minimum 100× elmondtam hogy alszok a kanapén de nem engedték. Mikor bementünk a szobába én valahogy eljutottam a közepéig aztán ott egy szobrot megszégyenítve áltam mereven.

Nem igazán találtam a helyem és csak vártam míg utasítást nem kapok. Amire nem is kellet sokat várnom. Mert amint le esett Williamnek aki amúgy már az ágyán ült meg paskolta a melkete lévő helyet jelezve hogy üljek oda. Amit én kicsit hezitálva de meg tetem. Ezt követően elkeztünk beszélgetni később estig meséltünk magunkról egymásnak amíg be nem aludtam. Azt még éreztem hogy ő is lefekszik mellem és hogy egy ideig ugyan tétovázot de óvatosan figyelve a még meglévő sebeimre átölelt. Meglepett de már nem tudtam rajta gndolkaidni mert elnyomott az álom.

Eggyenlőre ennyi rövid gáz és béna is de ugysem sokan olvassák szóval mindegy.Egyszóval eggyenlőre ezzel a béna résszel felfüggesztem az írást.