Lélekben kész

11. rész

Alig aludtam az éjszaka. Több dolog is járt egyszerre a fejemben. Az első és a legfontosabb az volt, hogy hogyan is tudnám megakadályozni, hogy Markot és Martin tesóját háborúba küldjék.. hiszen ez egy szavakba sem önthető hülyeség. A második dolog meg amin az agyan folyamatosan kattogott az a csók volt, amit Martintól kaptam. Oké.. nem volt olyan "igazi" csók, inkább csak egy szájra puszi volt de lényegtelen. Azt hittem utál!
Nehezen három óra gondolkodás után sikeresen elaludtam és arra ébredtem fel, hogy valaki cirógarja az arcomat. Mikor kinyitottam a szemeim Martin mosolygott rám.
-Kelj fel.. el ne késs! -mondta aztán mire magamhoz térhettem volna ki is ment a szobából. Lehet Nick tévedett? Lehet tényleg valahogyan megbabonáztam a képességemmel, ő nem szokott így viselkedni.
Lassan felkeltem és leszarva, hogy késésben vagyok nyugodtam felöltöztem és elindultam az egyik terem felé. Ma  összevont órák lesz mivel történelmet meg valami politikai alapismereteket fogunk tanulni, vagyis az órarend ezt írja.
Mikor kiértem a kollégiumból valaki belém ütközött amitől majdnem elestem de szerencsére elkapott.
-Bocsi.. sokszor nem nézek magam elé. -nevetett kínosan a lány aki az előbb majdnem fellökött de most kezemnél fogva megtart.
-Semmi baj.. én se figyeltem. -nevettem fel én is aztán lassan elengedte a kezem.
-Te első éves vagy.. nem? -mért végig mire bólintottam egyet. Gondoltam, hogy idősebb nálam -Tudtam! Olyan kisfiús arcod van, fogadni mertem volna! -nevetett mire elmosolyodtam. -Amelia vagyok. Téged, hogy hívnak? -kérdezte mosolyogva.
-Én Eliot vagyok. -mosolyodtam el miközben kicsit furán nézett rám, vagyis inkább az arcomra -va..van valami az arcomon? -kérdeztem kicsit furcsálva mire halkan felnevetett.
-Jaj bocsi! Dehogy! -kuncogott -csak tudod.. kígyó a lélek állatom és ha általában fiúkkal beszélek a testhőmérsékletük megnövekszik de neked nem. -gondolkodik el feltűnően aztán végignéz rajtam. Oh... Szóval ha jól értem képes megállapítani, hogy ki milyen érzelmi állapotban van a hőmérséklete alapján ránézésből.
-Lehet azért mert.. engem nem érdekelnek a lányok? -kérdeztem kíváncsian mire egy pillanatra furcsán nézett ram aztán felcsillantak a szemei.
-Te okosabb vagy mint gondoltam! -nevetett aztán bólintott egyet -igen, lehet azért -mosolygott tovább aztán az órájára nézett -jaj.. bocsi, hogy feltartottalak a hülyeségemmel! Biztos órára kell menned.. -nevetett fel újból kínosan mire csak megráztam a fejem.
-Egyáltalán nem hülyeség, érdekes a képességed. -viszonoztam a mosolyát.
Még pár percig beszélgettünk és az lett a vége, hogy suli után elhívott a szobájába meginni valamit. Szóval, szereztem egy barátot?

Mikor beértem az épületbe ahol az óra lesz hirtelen egy erős kéz ragadta meg a karomat és behúzott a vécébe. Szuper ma mindenki feltart.
Mire észbe kaptam az a valaki a falnak lökött így hátam a hideg csempének ütközött. Lassan kinyitottam a szemeimet és Nick feldúlt arcát láttam magam előtt. Még sose lattam ilyennek.
Ezüst színű haja kócosan állt szanaszét és belelógott a szemeibe. Általában szépen be van állítva neki. És úgy tűnik, hogy nem aludt valami sokat, amiről a szeme alatti karikák árulkodnak. Kimerültnek néz ki.
-Miért szaladtál el tegnap este? És miért nem írtál vissza?! -kérdezte idegesen mire megfagyott bennem a vér. Kezeivel vállaimat szorította olyan erővel, hogy körmei bőrömbe fúródtak. Akár csak egy bagoly, aki elejtette áldozatát.
-Ne..nem láttam, hogy írtál.. -szisszentem fel fájdalmasan mire egy kicsit enyhített a szorításon de továbbra is erősen tartott.
-Akkor is elrohantál! -mondja szemeimbe nézve még mindig frusztráltan.
-Megbántottál! Persze, hogy elmentem.. -mondtam elnézve szemeiből.
-A véleményemre voltál kíváncsi nem? Én elmondtam az őszinte véleményem.. -engedte el a vállaim.
-Láttad mennyire zaklatott voltam! És most is az vagyok, miért erőlteted a témát? -kérdezem kissé könnyes szemekkel. Bánt, hogy összevesztünk..
-Én csak.. -kezdte el aztán meglátta könnyes szemeim mire hozzám lépett és letörölte könnyeimet -zavar ha nem értek valamit, és zavart, hogy nem értettem miért voltal kiakadva és utánna zavart, hogy elfutottál. Mit csináltál tegnap, hogy nem vetted észre az üz... -akadt el a mondatában mikoris rám nézett és percekig az ajkaimat bámulta miközben ökölbe szorította kezeit.
-Ti smároltatok?! Megcsókolt?! Hogy volt mersze?! -kiabálta idegesen mire csak kapkodtam ide ide-oda a tekintetem. Mégis honnan tudja, hogy ez történt? -Kinyírom! -mondja teljesen kikelve magából és elindult volna kifelé mire most én rántottam vissza.
-Nick.. nyugodj meg. -simítok az arcára viszont érzem, hogy szinte remeg az idegességtől -Te nem ilyen vagy, te nyugodj vagy és megfontolt.. mi történt veled? -kérdezem aggódva mire pillanatok alatt változott meg az arca mérgesről, fáradtra.
-I..igazad van, csak keveset aludtam. Sajnálom. -mondja halkan mire elmosolyodok és megigazítom a haját.
-Szerintem menj vissza a szobádba és aludj egyet -mondom nyugodtan mire csak bólint egyet.
-Elkísérsz? -kérdezte viszont inkább parancsnak hangzott. Még van negyed órám csengetésig ha sietek ideérek. Végül csak bólintottam egyet és elindultunk a szobája felé.

Bementünk a szobájába és Nicolas egyből az ágyához ment és levette a zakóját ami az egyenruhához tartozik aztán eldőlt az ágyon.
-Alig aludtam pár órát. -suttogta mire mellé ültem.
-Akkor pihenj egyet. -mosolyodok el. Lehet tegnap nem volt a toppon és pont úgy találkoztam vele, azért nem vette észre, hogy nagyon ki vagyok akadva. Akkor eszembe se jutott, hogy ő is rossz passzban lehet. Milyen tapintatlan vagyok.. nem minden körülöttem forog, és tegnap nagyon önző voltam.
Körbenéztem a szobában és megláttam, hogy Nick íróasztalán minden szanaszét hevert. Biztos órákat tanul minden nap, hiszen a polgármester fia.. rengeteg elvárás lehet felé. És még én zúdítom rá a gondjaimat, szép ki barát vagyok.
-Eliot.. -suttogta pár perc múlva mire egyből odakaptam a fejem -Segíts nekem levenni ezt. -mutatott az ingére hisztesen aztán derekamra simított kezeivel és combjaira húzott óvatosan mire kicsit elpirultam. Ez olyan zavarba ejtő.
Elkezdtem kigombolni az inget és elnyílt ajkakkal figyeltem hibátlan bőrét és izmos felsőtestét. Biztos sokat edz..
-Annyira édes vagy.. -suttogta mire ismért felkaptam a fejem és csak arra eszméltem fel, hogy maga alá gyűrt és durván az ajkaimra hajolva megcsókolt.

•••••••••••••••

Boldog nyuszit babák❤️🐰