26.rész

63 5 0
                                    

*1 héttel később

1 hete mentek el anyumék. Hiányoznak, de már egészen megszoktam az életet a fiúkkal, és Mayaval. Sokat vagyok Noahval és Lilyvel is.
Most a dalomon dolgozok ami Harrynek szólna arról, hogy mit érzek iránta. Harryvel nagyon jól meg vagyunk azóta is.
Louisnak lett barátnője Eleanor, nagyon nem jövök ki vele pedig elég sok időt szokott nálunk tölteni. Féltem Louist.

Épp a stúdióban voltam, és a dalomon dolgoztam amikor Louis jött be hozzám.

-Hogy haladsz?-kérdezte érdeklődve.

-Szerintem hamarosan kész leszek vele, még néhány helyen picit finomítok rajta aztán megmutatom, hogy milyen lett.

-Rendben, nem szeretnél most egy kis szünetet tartani, és eljönni velem ebédelni?

-Eleanor is ott lesz?-kérdeztem felvont szemöldökkel.

-Igen kint vár a stúdió előtt.

-Majd eszek később, most nem szeretnék menni.

-Lia, szeretném ha kijönnétek egymással.-mondta boci szemekkel.

-Nem csak én nem jövök ki vele nem tudom, hogy észre vetted e. De ha neked ez tényleg ennyire fontos akkor jó elmegyek. De egy rossz megszólalása van és kicsapom a balhét.

-Na akkor tedd le azt a gitárt és induljunk.-mondta, amin kuncogtam egyet, majd el indultam utána.

Louis kedvenc éttermébe mentünk le is ültünk egy asztalhoz, az étlapot bújtuk mind a hárman amikor egy igen különös dologra lettem figyelmes. Mintha az én barátom ült volna tőlünk kicsit messzebb az egyik asztalnál, az egészben az volt a rémisztő, hogy nem egyedül volt, hanem számomra egy ismeretlen lánnyal nevetgéltek egy asztalnál. Nagyon néztem őket amit természetesen Louis és Eleanor is észre vettek.

-Az ott Harry?-kérdezte megdöbbent arckifejezéssel Eleanor.

-Louis ismered azt a lányt aki ott van vele?-kérdeztem rémülten.

-Nem tudom, hogy ki az ott vele.-mondta ki Louis majd fel álltam az asztaltól.-most hova mész?-kérdezte.

-El innen.-mondtam majd kiviharoztam az étterem ajtaján. Ezt már valószínűleg Harry is észre vette mert a következő pillanatban valaki megragadta a kezem, és vissza rántott.

-Te mit keresel itt?-kérdezte Harry amint maga elé húzott.

-Ezt én is kérdezhetném tőled, de tudod mit én Louisékkal jöttem ebédelni. Viszont a te válaszod nem érdekel, nem akarom hallani a kamu szöveget amit most gyorsan kitalálsz. Csak hagyj engem békén Harry.-mondtam majd hátat fordítva neki elsétáltam onnan és felhívtam Noaht, hogy jöjjön értem mert a kocsim a stúdiónál maradt, és az egy elég hosszú séta lenne.
Noah gyorsan oda is ért hozzám és vissza vitt a stúdióba ott be fejeztem gyorsan a számot, míg közben le daráltam Noahnak, hogy mi történt. Majd Edd segítségéért indultam meg kértem, hogy vegyük fel a számot. Ezzel a munkával 2 óra alatt végeztünk is Noah végig ott maradt velem, és amikor a stúdióban végeztünk, külön kocsival haza mentünk hozzánk. Louis, Eleanor és Harry vártak engem a konyhában.

-Figyelj meg beszélnénk kérlek?-indult el felém Harry.

-Ne is közelíts hozzám kérlek, csak maradj ott. Én most felmegyek össze pakolok a cuccaimat és átköltözöm Londonba anyáékhoz, még ma elindulok.-jelentettem ki idegesen.

-Lia, nyugodj meg kérlek.-mondta Louis, de én idegesen el indultam fel a szobába. Louis jött utánam. Idegesen elő vettem egy bőröndöt, majd el kezdtem a ruháimat bele dobálni.

-Én szeretem őt tiszta szívemből. Odaadó és hűséges barátnő voltam. Mégis mit képzel magáról? Végig csak szórakozott velem.-mondtam először idegesen csapkodva, majd az utolsó mondatomhoz érve zokogni kezdtem és a földre borultam.

-Lia, ne.-mondta Louis ijedten és sajnálkozóan majd oda guggolt mellém és a karjaiba zárt. Én csak zokogtam a vállán. És közben arra gondoltam, hogy miért miért csinálta ezt velem. -Figyelj ami történt nem Harry hibája, de ezt tőle kell hallanod, neki kell ezt elmondania. Meg fogod érteni.

-Louis egy másik lánnyal volt egy étteremben mit kell ezen meg értenem?-kérdeztem értetlenül. De erre már választ nem kaptam, ugyanis Liam nyitott be hozzánk a szobába.

-Először is állj fel a földről most, és hagyd abba a sírást. Remélem be pakoltál már abba a bőröndbe mert most szeretném ha be szállnál a kocsidba és el indulnánk innen.- mondta a bátyám teljesen higgadtan. Nem értettem, hogy mi történik, én csak be húztam a bőröndöm cipzárját, majd a bátyám felkapta az ágyról és el indult ki a kocsijához, én meg loholtam utána. Be is ült a kocsijába így én is beültem az enyémbe, és követtem a bátyámat. Egy kis ház előtt állt meg ott ki is szállt a kocsiból ki szedte a bőröndömet és be ment a házba. Én természetesen követtem őt.

Az ajtó előtt oda adta nekem a ház kulcsait és adott egy puszit a fejemre.

-Liam ez most micsoda?-kérdeztem teljesen megrémülve.

-Lia kérlek figyelj rám. Itt kell maradnod egy kis ideig. Most nem mondhatok semmit, de kérlek bízz bennem. Ne keress minket amint megoldottuk a helyzetet jövök és haza viszlek csak kérlek, bízz meg bennem, nem lesz semmi baj. Majd meg fogod érteni.-mondta majd el indult a kocsijába. Be is zárta már annak az ajtaját, de én utána futottam.

-Liam várj.-futottam a kocsihoz.

-Kérlek ne kérdezz semmit. Csak bízz bennem.-mondta majd elhajtott, és engem teljesen egyedül ott hagyott egy házban, de fogalmam sem volt, hogy miért.

L.O.V.E? (1D)Where stories live. Discover now