Már három napja vagyok ebben a házban egyedül persze minden nap átjött hozzám Noah és Lily de még mindig nem értem, hogy mi van. De bízom a bátyámban, és ahogy megkért nem keresem őket. De mostmár tényleg nagyon szeretnék választ kapni a dolgokra.
A reggelem a konyhában indult egy hatalmas bögre kávé társaságában. Majd valaki csöngetésére lettem figyelmes.
Noah volt az.
-Na mi a helyzet, hogy vagy? Mert elég rosszul nézel ki.-mondta miközben végig mért engem. Jogosan mondta, ugyanis egy melegítő en voltam, és egy hatalmas fehér pólóban, amin még a reggeli kávém is rajta volt kicsit mert magamra öntöttem, a hajam meg kócosan fel volt kontyolva. Mind emellett hatalmas karikák voltak a szemem alatt hisz szinte semmit nem aludtam, mióta egyedül vagyok ebben a házban.
-Nem vagyok jól Noah. Nem tudom még mindig, hogy mi folyik itt. Hiányzik a bátyám, és Harry is pedig tudom hogy egy másik lánnyal volt étteremben. Mégis hiányzik valamiért. Meg a fiúk és Maya.
-Már meg szoktad, hogy ott vagy velük. Harry meg az első szerelmed. Természetes, hogy hiányzik, de biztos vagyok benne, hogy hamarosan megtudod a választ mindenre.
-Ahh Noah nem tudom. De már nem bírom kezdek itt tönkre menni. Nézz rám mintha nem is én lennék.
-Igen, azt látom, hogy teljesen el hagytad magad de Lia, itt vagyok és segítek. Most mihez lenne kedved?
-Csak oda ülni a kanapéra és valami nagyon nyálas szerelmes filmet néznék. Egy zacskó chips mellett. Meg talán egy adag zsepi is jól jönne.
-Nos akkor te most válassz ki egy filmet, én meg elugrom a boltba gyorsan és hozok neked minden amit csak szeretnél.-mondta, majd így is cselekedtünk én kiválasztottam a szerelmünk lapjai filmet. Amíg Noah elment a boltba.
20 perc múlva már vissza is ért hozzám Noah majd le tette a konyhapultra a szatyrot és el kezdte kipakolni belőle amiket vett.
-Nos van itt nekünk Chips ahogy kértem egy doboz zsepi, és hoztam még egy jó nagy tábla csokit meg egy üveg bort. Hidd el segíteni fog.-mondta.
-Ahh köszönöm.-mondtam majd a karjaiba borultam.
Le is ültünk a tv elé, és el kezdtük nézni a filmet, már az első 5 percen el kezdtem sírni, és talán a bor még jobban ki hozta az érzéseimet.
A film csodás volt de ezt meg zavarta a csengő. Ugyanis valaki be csengetett hozzám. Noah nyitotta ki az ajtót.
-Be jöhetek?-hallottam meg a kanapéról Harry hangját, és azt hogy Noah be engedte. Egyből oda is jött hozzám.-Lia, jól vagy?-mért végig rémült tekintettel.
-Ezt minek kérdezted, szemmel láthatóan nem vagyok jól. Itt hagytatok mindannyian, ráadásul te meg is csaltál.
-Nem Lia, ezért vagyok itt, hogy mindent elmagyarázzák.
-Miért te? Miért nem a bátyám van itt? Szükségem lenne rá.
-Liam is azt tartotta a legjobbnak ha én mondom el a dolgokat.
-Akkor tessék Harry itt a lehetőség mond.-mondtam neki idegesen.
-Tudod vannak dolgok amiket nem mi irányítunk, híres emberek vagyunk így nem tehetünk meg akármit. Az ügynökségünk úgy gondolja, hogy nem tesz jót a hírnevünknek, hogy mi együtt vagyunk. Mert Liam testvére vagy. Így az a lány akivel láttál egy elterelés volt a médiának, lencse végre kaptak minket és már el is terjedt a hír, hogy nem vagyunk együtt. Sajnálom Lia de nem tehettünk mást el kellett simítanunk azt, hogy mi együtt vagyunk. Nem tesz jót a bandának.
-Áruld már el nekem, hogy miért nem tesz jót a bandának.
-Mi 5-en legjobb barátok vagyunk és hogy néz ki az, hogy egymás testvéreivel járunk?
-Aha értem. Harry te szerettél engem?
-Igen mindennél jobban. Nem volt még olyan ember az életemben aki mellett ennyire jól éreztem magam.
-Akkor csak egyet szeretnék mondani. Gratulálok, neked fontosabb a hírneved nálam. Tudod ezek szerint soha nem szerettél annyira mint amennyire azt állítottad. Mert nem én vagyok neked az első hanem a hírneved. Tudod mit Harry takarodj innen és soha többé nem szeretnélek látni.
-Lia kérlek. Nem szeretnék veled rosszban lenni.
-Tényleg nem szeretnél. Akkor tudod mit tegyünk úgy mintha nem is ismernénk egymást.
-Lia...
-Nem Harry, menj el innen.-mondtam majd ki toltam az ajtón, és be zártam utána. Majd le téptem a nyakamból a tőle kapott nyakláncot, és egy üvöltés kíséretében a falnak vágtam. Majd a földre zuhanva kezdtem el zokogni. Soha nem fájt még semmi ennyire. Szerelmet érzetem még akkor is, de közben ott volt a fájdalom amit épp adott. Noah oda ült mellém a földre, majd magához húzott, és miközben a hajamat simogatta, próbált nyugtatni. De ő is tudta, hogy most nem tud olyat mondani ami enyhítene a fájdalmamon.
Amikor kicsit meg nyugodtam persze csak annyira hogy készen álltam felkelni, oda sétáltam a pulthoz és le vettem onnan a Boros üveget, ami még a háromnegyedéig volt, majd a táskámban kutattam ahol tudtam, hogy van egy doboz cigi. Mert amikor nagyon kiborulok rossz szokásom, hogy ahhoz nyúlok. Így a cigivel és a Boros üveggel a kezembe kimentem a teraszra, és ott elhelyezkedve az asztalnál gyújtottam meg a cigimet.
-Lia ez nem megoldás erre.
-Most ezt kell nekem.-mondtam ki majd hallottuk, hogy ismét csönget valaki. Noah egyből el is indult kinyitni az ajtót én meg próbáltam kizárni a külvilágot, és csak magamra koncentrálni. Persze ezt Liam megjelenése megakadályozta.
-Lia cigi? És egy üveg bor? Ezt most hagyd abba.-mondta egyből Liam.
-Nem vagyok már az a kislány akinek megmondhatod, hogy mit csinálhat. Én most ezt akarom csinálni, ezért ezt csinálom és kész.
-Rendben. Figyelj, szeretnék veled beszélni erről az egészről. Tudod Harry...-kezdte el de közbe vágtam.
-Ki se mond a nevét nem akarok róla hallani. De igazából rólad sem. Sőt az egész One Direction-ről nem szeretnék hallani. Úgyhogy kérlek tedd meg, hogy elmész, és nem keresel.
-A bátyád vagyok.
-Milyen báty hagyja azt, hogy az ügynöksége irányítsa az életét, és ezzel a húgának a boldogságát.
-Nem tehettem mást Lia kérlek értsd meg.
-Te meg kérlek értsd meg, hogy most nem vágyom a társaságotokra.
-Nem szeretném ha hülyeséget csinálnál.
-Jaj Liam hagyjál már. Ezzel az üveg borral, ezzel a doboz cigivel, és Noahval szeretném tölteni a napom további részét.
-Elmegyek ha megígéred, hogy keresni fogsz.
-Rendben, majd ha lenyugodtam, és feldolgoztam ezt az egészet kereslek. De most menj el kérlek.-mondtam majd Noah kíséretében ment ki a házból.
A nap végére olyan sokat ittam, és sírtam, hogy Noah fektetett be az ágyamba, egész este mellettem volt fél óránként tört ki belőlem egy sírás roham.
Igazán hálás voltam Noahnak, hogy egy percre sem hagyott egyedül.
