A reggelem nem is indulhatott volna ennél rosszabbul, az ébresztőmet átaludtam így anyám üvöltésére keltem, mivel időm már nem volt elkészülni felkaptam egy sima farmer nadrágot, és egy egyszerű fehér pólót, a hajamat is épp hogy átfésültem, sminkelni meg még csak időm se volt.
Leszaladtam a konyhába, de senkit nem találtam ott így csak üvöltöttem nekik.
-Sziasztok majd suli után jövök.-majd bevágtam magam mögött az ajtót és be szálltam Noah mellé a kocsijába. Minden reggel Noah visz suliba.
-Érdekesen nézel ma ki.- mért végig.
-Nem volt időm, elaludtam. Nagyon gáz?- kérdeztem félve mégsem akartam bemenni úgy a suliba mint egy kaki darab.
-Te még így is jól nézel ki.- mondta de ezen már csak nevetni tudtam. Az út hátra lévő részét énekléssel töltöttük.
Matek után épp szenvedtem a könyveimmel, hogy valahogy be férjen a szekrényembe, amikor Lily jelent meg mellettem.
-Lia hétvégén nem lesznek otthon a szüleim úgyhogy rendezek egy kis bulit ugye ott leszel?-kérdezte kicsit talán túl pörögve a dolgot.
-Természetesen ott leszek mint mindig.-ígértem meg neki majd elindultunk a suli kijárata felé hisz már véget ért a tanítás és ilyenkor általában hármasban be szoktunk ülni a Roar kávézóba. Igazából ma semmi olyan téma nem jött fel ami izgalmas lenne Lily végig a buliról beszélt és azt tervezgette mi meg Noahval próbáltunk a segítségére válni.
Noah haza vitt majd amikor be léptem a házba üvöltözés fogadott. Anya és apa veszekedtek. Az én bőröndöm valamiért az előszobában hevert Liam pedig a nappaliban ült és engem nézett. Amint feleszméltem a helyzetből Liamhez futottam és megöleltem.
-Liam mi folyik itt?- néztem rá kérdőn.
-Majd anyáék elmondják.
-Jó de mit keresel itt és miért van az üres bőröndöm az előszobában?
-Lia ülj le mondtam hogy majd anyáék mindenről be fognak számolni neked.-így is cselekedtem leültem a kanapéra és vártam, hogy valamelyik szülőm végre lejöjjön. Anya érkezett először, apám pedig félve követte őt.
-Baj van?-kérdeztem, mert ahogy rájuk néztem láttam hogy valami nincs rendben.
-Kicsim apád kapott egy állást Londonban.- bökte ki anyám.
-Ezt nem tehetitek meg velem! Itt vannak a barátaim, nem szeretnék elköltözni, és másik iskolába menni, tudjátok hogy mennyire nehéz olyan barátokat találnom aki nem Liam miatt barátkozik velem.- kezdtem üvöltözésbe.
-Azt egy szóval sem mondtuk, hogy te jössz velünk.-mondta anya majd a padlóra meredt szomorú arckifejezéssel.
-19 éves vagyok! Itt hagynátok egyedül? Még a cipő fűzőmet is alig bírom egyedül bekötni.- mondtam tovább üvöltözve.
-Természetesen nem hagynánk itt egyedül, ezt a házat el fogjuk adni, te pedig Liamhez költözöl.-mondta apám. Amint ezt kimondta a többiek látták rajtam, hogy lesokkoltam és készülök az újabb kiakadásomra.
-Ti azt szeretnétek, hogy 5 fiúval éljek egy házban?
-Ott van Maya is.-mondta apám nyugtatás képen, Maya a bátyám barátnője.
-Igazából még mielőtt tovább üvöltöznék megkérdezném, hogy van e egyáltalán más választásom?
-Mivel apád már elfogadta az állást így nincs.-mondta anyám totál nyugodtan.
-Ez most komoly? Haza jövök és kész tények elé állítotok? Olyan tények elé amik teljesen átformálják az életemet?
-Kicsim sajnálom, de erről nem érdemes tovább vitatkozni ez lesz és kész kérlek vidd fel a bőröndöd pakolj össze olyan cuccokat amik a hétre szükségesek lesznek a többi holmidat majd a költöztető kocsival átvisszük.
-Jó fejek vagytok.-mondtam teljesen megsértődve, mert nem értem hogy velem még csak meg sem beszélték, hogy én mit gondolok erről. Így durcásan megfogtam a bőröndömet és szomorúan elkezdtem pakolni a cuccaimat. Majd Liam nyitott be hozzám.
-Tényleg ennyire rossz lesz velem?-kérdezte szomorúan a bátyám.
-Nem nem értheted, ez nekem nem kis változás plusz ha megtudják a suliban, hogy veletek lakom mindenki rám fog szállni.
-Nem kell h megtudják majd ügyesen csináljuk.-mondta Liam mosolyogva majd magához húzott és megölelt.
-Köszönöm.-mondtam majd tovább pakoltam, amikor végeztem a pakolással Liam levitte a bőröndömet én meg elköszöntem anyáéktól.
Át értünk Liamékhez, mindenki nagyon boldogan fogadott, de mivel én durcás voltam ezért rossz kedvel mentem be a házba, és rossz kedvel ballagtam fel az új szobámba. Nem is volt kedvem berendezkedni, így csak beestem az ágyba és hosszas plafonbámulás után sikerült elaludnom.
§ Remélem tetszik! A következő rész érkezéséről majd írok holnapra vagy holnap utánra várható! §
