Az Élet Fája

20. fejezet ❀ A fiú és az utolsó hozzávaló

Miután Haylee csatlakozik legkedvesebb barátaihoz, végre folytathatják ezt a hosszú, mégis csodálatos utat. Legelőször is abban egyeztek meg, hogy elmennek a piacra és körbenéznek, hátha tudnak szerezni valamilyen élelmet.

Szerencsére a halpiac nem csak halpiacnak bizonyul, ugyanis találnak rengeteg mást is. Szárított húst valamint pár zöldséget. Miután ezekből rendesen bevárásolnak, indulnak is tovább. Guy hozza fel az ötletet, miszerint látogassák meg azt az idős gyümölcsárus férfit, és vegyenek nála pár gyümölcsöt. Így is tesznek tehát, útközben pedig még egy pékségbe is betérnek. Vesznek egy elég nagynak nevezhető cipót, valamint Haylee kikönyörgi, hogy kapjon egy kis édességet, így hát mindannyian választanak egy-egy kis süteményt. A lánynak több sem kell, amint kiérnek az épületből már be is falja. Ezután már csak annál a bizonyos gyümölcsárusnál állnak meg, aki nagyon is jól emlékszik rájuk, és nagy örömmel fogadja őket.

Emiatt nem menekülnek egy kisebb beszélgetés nélkül. Legalább fél órát töltenek az idős férfi standja előtt, aki ismét köszönetet mond, és hatalmas örömmel látja, hogy Haylee valóban rendben van. Jómaga ugyanis értesült másnap reggel a történtekről. Az a nagyon kedves fiatalember, aki elsőként segített neki a csapatból, betért ugyanis hozzá és elmondta, hogy senkinek nem esett komoly baja. Most pedig, hogy már ő maga is látta Haylee-t, teljesen megnyugodott. Sőt, ha ez nem lenne elég, adott pár szem epret teljesen ingyen a csapatnak. Persze a többi dologért fizettek, ennél több ilyen dolgot nem engedtek meg az úrnak.

A beszélgetés és vásárlás után pedig ténylegesen útra kelnek végre. A céltól most már igazán kicsiny rész választja el őket csupán. A terv a következő:

Két nap múlva, az indulás utáni harmadik nap délelőttjén érkeznek meg Chamiba. Ott megkeresik ezt az öregurat, aki minden bizonnyal rendelkezik egy kis rózsavízzel. A pénz már félre van rakva, remélik, hogy annyiból kikerül. Chamiból pedig három napra található az a bizonyos földterület, ami nekik kell a sós talajjal. Ha minden gond nélkül fog történni, akkor lehetetlen, hogy lekéssék a holdtöltét. A lovak is gyorsabbak, mint valaha, hiszen nem volt annyi idejük a mozgáshoz ebben a pár napban, tehát most láthatóan hatalmas örömmel ügetnek az úton.

Minden a lehető legtökéletesebben halad, a szívük telve izgalommal, az elméjük pedig akarással. Szinte ujjnyira vannak a céltól, ami a legcsodásabb változást hozza majd el az életükbe.

❀❀❀

A Chami felé tartó út második napjának delutánján érkeznek meg egy nagyon szép tisztásra. Fák veszik körbe a helyet, ezzel egy kicsit erődítményszerűvé teszik a dús zöld fűvel borított teret. Igazán kedves látványt nyújt és békésnek tűnik. Még pici, fehér szírmú virágok is vannak elvétve itt-ott, na meg pitypangok, melyeket a szél lágyan fújdogál.

Amint a nagy erdőből kiérnek erre a tisztásra, Nathaneal az, aki először megálljt parancsol Zsályának. Lelassítanak és figyelmesen körbetekintenek a tisztást körbeölelő fákon. Felettük a tiszta, kék ég. Ez a hely egyszerűen tökéletes lenne ahhoz, hogy itt töltsék az éjszakát. Azonban egy kicsit messze van még a naplemente. A nagy kérdés az lesz tehát Nathaneal fejében, hogy kockáztassanak és maradjanak most már itt, vagy menjenek tovább, amíg a nap le nem megy?

Olyan sokáig azért nem agyal a válasz felett.

– Itt maradunk éjszakára – fordul vissza Guyék felé a lóval.

– Biztos? Elég messze van még az este – vonja kérdőre rögtön Iris.

– Igen, de... ha minden igaz, akkor mától számítva négy nap múlva elérünk ahhoz a ponthoz, ami nekünk kell. Van még egy plusz napunk is, ahhoz, hogy odaérjünk, ha mégsem jönne össze, hiszen holdtölte öt nap múlva lesz. Tehát amondó vagyok, hogy ne aggódjunk. Teljesen biztos, hogy oda fogunk érni telihold idejére.