Dalban mondom el (Befejezett) S.M. C.C.

2. 30

Nagyon izgatottan vártam az időpontot, mikor a Youtube-on megjelenhettek a dalaim. Shawn mellett ültem az ágyon és idegesen rágtam a szám szélét.

-Señorita -szólított meg lágyan -Nyugodj meg, és ne rágd a szád, mert felizgatsz vele.

-De nem tudok megnyugodni. Perceken belül több ezer ember meghallgathatja a zenémet. Amit én éneklek.

-Tudom, de figyelj rám. Nem számít, hogy ők mit fognak írni. Nem az a lényeg, hogy mindenki imádja őket, hanem az, hogy legyen, aki szereti. És azt hiszem, hogy neked máris van fan táborod -mondta, de nem értettem, hogy mire utalt. Így a kezembe nyomta a telefonját, ahol a facebook volt megnyitva. Egy rajongói csoport volt, ahol azt beszélték, hogy mennyire várják már a dalokat.

-Te tagja vagy a csoportnak?

-Egy hamis facebook profillal. Tudtam, hogy nagyon izgulni fogsz, így kénytelen voltam ezt tenni. Kiírtam a kérdést 10 perce és folyamatosan jönnek hozzá a kommentek.

Boldogan elmosolyodtam, és átöleltem Shawnt. Nagyon hálás voltam neki, annyi jót tett velem az elmúlt időszakban. Ahogy kint voltak a dalok, mindketten kiírtuk az oldalainkra, és megosztottuk a linkeket, majd úgy döntöttük, hogy meghallgatjuk őket. Ahogy végeztünk az összessel elkezdtük olvasni a kommenteket. Kaptam mindent, hideget meleget egyaránt. Az első bántó kommenten elsírtam magam, de ahogy tovább olvastam, voltak akiknek a véleményük pont az ellentétük volt az előzőnek...

-Elképesztő volt az elmúlt két óra.

-Igen. Főleg, hogy egy ideig úgy éreztem, szívrohamba fogok meghallni -nevettem el magam, majd kimentem a konyhába és a hűtőből kiszedtem a pezsgőt -Igyunk! -vittem be a szobába két pohárral.

-Hé hát ezt hogy találtad meg? Direkt akkor vettem, mikor te nem voltál velem, és el is rejtettem -vette át Shawn a pezsgőt, hogy kibontsa.

-Betetted a hűtőbe, a cola mellé. Szerinted ez jó rejtekhely? -röhögtem ki, majd fenyegetőn felemeltem az ujjam és úgy folytattam -Előlem nem titkolhatsz semmit, értetted? Ha megpróbálod és én rájövök, bajba fogsz kerülni.

-Igen is úrnőm.

Vidáman koccintottunk és beszélgettünk tovább. Mindketten úgy éreztük, hogy elérkezett az idő, hogy boldogok legyünk. Gyerekkorunk óta szerettük egymást, igaz volt mikor jobban, volt mikor kevésbé. De akkor először mindketten szerelemmel szerettük egymást, és úgy gondoltuk, hogy kiélhetjük a szerelmünket. Legalábbis egy ideig....

-Señorita -súgta Shawn a fülembe.

-Imádom, amikor Señorita -nak hívsz.

Sziasztok!!
Úgy néz ki megint befejeztem ezt a sztorit, bár nem sok visszajelzést kaptam. Remélem, aki olvasta annak tetszett. Mit szóltok hozzá, hogy így alakult a történet?
Őszintén szólva lenne ötletem a folytatásra, de mostanában sajnos keveset írok.

Facebookon van egy oldalam, aminek a neve Jóna Péterné -Írói oldal. Kövessetek be, és csatlakozzatok a csoportomhoz is.

Ha gondoljátok instán is bekövethettek, oda szoktam posztolni, hogy milyen könyveket olvasok jelenleg. Insta nevem: Borsika55

Remélem találkozunk még valamilyik sztorimnál, vagy oldalamon.

Addig is sziasztok! ❤