Dalban mondom el (Befejezett) S.M. C.C.

17.

-Ne! Ne! Hagyj békén! -kiáltottam röhögve és próbáltam elbújni előle.

-Jön Dina -súgta Sofi, és ahogy hátra néztem tényleg ott volt mögöttünk. Meglökte oldalról Shawnt, úgy hogy mindketten megálltak. Most már őt is üldözőbe vette, de véget ér a kör és fél méterre mögötte megállt az autó.

Kiszálltunk és a pálya előtt megálltunk. Közben véletlen nekimentem az egyik segítőnek.
-Bocsi, nem akartam -néztem végig rajta. Izmos teste volt, és ahogy elmosolyodott az valami csodás.

-Semmi gond -mondta, mi meg leültünk egy padra. Odajöttek hozzánk miközben Shawn végig beszélt.

-Látom szereztél egy ellenséget nekem -nevetett, miközben az újdonsült barátnőmre nézett.

-Ő nem ellenség, hanem egy rajongó. Szeretném bemutatni neked Dinát, a munkatársamat -mondtam, ők meg kezet ráztak.

-Ki jön az XXL-re? -kérdezte meg Shawn, mire mindannyian felnéztünk a lehető legmagasabb vidámparki játékra.

-Én szívesen elkísérlek -jelentkezett Dina.

-Csodálatos. Te nem jösz Cami?

-Köszi, de kihagyom. Inkább visszamegyünk dodzsemezni -hárítottam el a kérést. Hát hülye vagyok én, hogy felüljek egy ilyenre? Milyen magasan van és mennyire baleset veszélyes? Ha leszakad az a kar, akár meg is halhatok! Főleg, ha elrepül és az egyik épületre esik le.

-Akkor sziasztok! -intettek, mi meg visszaszálltunk, de külön autóba. Körbe -körbe mentünk, és úgy nekem jöttek Brianék, hogy nem tudtam kikanyarodni.

-Figyelj segítek -mondta ugyanaz a segítő, akinek nekimentem -Nyomd a gázt, és forgasd így a kormányt -akarta mutatni, pont mikor odatettem én is a kezem. Gyors elkaptam és ránéztem. Rövid barna haja van, pont Shawn ellentéte. Ő egy pillanatig sem figyelt rám, csak tette a dolgát.

-Köszi -szóltam még miközben már el is mentem. Magamban meg olyat káromkodtam, hogyha azt meghallja Brian élve eltemet.

-Mi van Cami? -jött mellém Sofi, pont mikor megint letelt egy kör.

-Fú úgy nekem jöttek, hogy nem tudtam megmozdulni -panaszkodtam, s közbe látom, hogy a többiek visszatértek az XXL-ről -Ti még éltek? -kérdeztem tőlük.

-Hát hogyne -vigyorgott Shawn -Ki ment neked?

-A szemét haverod, Brian -mondtam sértődötten. Tudom, hogy ők jó barátok, de köztünk már megszakadt minden kapcsolat. Csak utálat maradt. Mérhetetlenül nagy.

-Segítsünk visszavágni? -kérdezte Dina, amit nagyon szívesen el is fogadtam.

Kint eleredt az eső, ezért vagy 5 körig ugyanazok az emberek maradtak a dodzsemben. Egyszer sikerült nekem is nagy erővel nekimenni annak a szemétládának, de ő nekiállt haverkodni, s így még több ellenfél lett. Már elált az eső, és néhányan kicserélődtek a játékban. Feljött Andrew, Mike és még néhányan. Ők is beszálltak a ,,harcba''.

-Señorita, lőj már rólam egy fotót -dobta hozzám Shawn a telóját. Éppen hogy, de sikerült elkapnom.

-Minek dobálod? És ha eltörik? -kérdeztem automatikusan, de csak röhögött. Elkészítettem néhány képet, hogy tudjon majd választani, és visszadobtam -Azért remélem megjelölöd majd a fényképészed -mondtam nevetve és közbe újra beindult a játék. Pár perccel később, mentünk még egy utolsó kört és nem is én lettem volna, ha nem megyek neki a segítőnek... csak most a kocsival.

-Uh jól vagy? -szedtem le a lábam a gázról és felálltam.

-Persze. De örülnék, ha többször nem löknél fel Señorita -válaszolt, s mintha kicsit sértődött lett volna.

-Nem ez a nevem, hanem Camila. Minek hívtál Señoritának? -értetlenkedtem.

-Értem, csak a barátod hívhat annak...

-Főleg, hogy nincs is barátom -csattantam fel -Shawn csak a haverom

-Ööö bocsi, nem tudtam. Nem akartalak megbántani -nézett rám bűnbánón -Meghívhatlak valamire? Mondjuk egy jégkására?

-Ezzel szoktad a lányokat kiengesztelni? -nevettem rá, de elfogadtam a meghívást. Láttam, hogy Shawn végig engem figyelt. Mikor visszatértem a játékhoz, rögtön odajött hozzám.