2. 6.

71 2 4
                                    

Felöltöztem délután kicsit csinosabb ruhába és úgy vártam Marcust. Pont időben érkezett, egy percet sem késett.

-Isten éltessen Drágám -ölelt át és a kezembe adott egy kis dobozkát. Mielőtt kinyitottam volna végignéztem a barátomon és rájöttem, ez semmi féleképpen nem egy gyűrű. Bele is néztem a dobozba és bólintottam. Igazam volt, ez mindössze egy nyaklánc volt CAMI felírattal. De végülis jó, hogy nem akarja megkérni a kezem, mert egyre kevésbé érzem magam biztosnak a dolgokban. Pár hónapja, mint egy őrült tini rögtön Igen-t mondtam volna, de ez mostmár közel sincs így. Sőt nagy valószínűséggel Nem-et mondanék, de ezt nem állítom 100 százalékosan, mivel egy ilyen helyzetet át kell élni, csak úgy random nem tudnék mit mondani. Meg amúgy apám sincs, aki az oltárhoz tudna vezetni. Bár a valóságban él még, de számomra már halott azok után, amit velünk tett.

-Mehetünk? -integetett a szemem előtt, mett kissé elbambultam.

-Igen, persze csak elgondolkodtam.

Beültünk egy taxiba és percek alatt oda is értünk. Amúgy semmi különleges nem történt az egész este alatt, mindössze elmeséltem Marcusnak, amit megtudtam apámról. Végig a vacsi közben is ezen járt az agyam, csak amíg hazafele sétáltunk addig tudtam kicsit elengedni magam.

-Tényleg ekkora hülyékkel dolgozol? -nevettem el magam már sokadjára, miközben hallgattam a bárátom sztoriait. Nem tudom, hogy tényleg megtörténtek -e a dolgok, amikről mesélt, vagy csak fel akart vidítani, de mindenképpen hálával tartozok neki ezért.

-Komolyan mondom, ketchup helyett erős paprikamártást vitt a vendégnek, s mikor az belekóstolt majd széjjel égett a feje. Olyan volt, mintha paradicsom lenne a nyakán -röhögött ő is sztorizgatás közben. Amint megérkeztünk a mi utcánkba kicsit levettük a hangerőnket és csak halkan beszélgettünk.

-Tudod mivel lehetne megkoronázni ezt a mai estét? -kérdezte, de én csak a fejemet ráztam -Egy kis ágybabújással. Tudod szex meg egy kis nyalás -kacsintott, mire én elhúztam a számat.

-Sajnos nem lehet, nekem megjött a menstruációm. Bár ha van nálad gumi s úgy bevállalod akkor felőlem mehet.

-Nem, nem. Megértem, akkor ezt inkább hanyagoljuk -mondta, mire biccentettem. Igazából tudtam, hogy ez lesz, irtózik már a vér látványától is, ilyenkor biztos békén hagy. Őszintén szólva pont egy héttel korábban volt meg, de mivel most semmi kedvem nem lett volna vele szeretkezni, így inkább hazudtam. Nem tudtam volna értelmes magyarázatot adni, hogy miért nem akarom vele, valahogy tuti rákényszerített volna, hogy dugjunk.

-Nagyon sajnálom -néztem rá, de láttam, hogy ő már teljesen máshol van.

-De szopni attól még tudsz, nincs igazam? -fogta meg a kezem és a nadrágjához vezette.

-Persze, hogy tudok, csak menjünk be a szobámba, nehogy megfázz idekint -sóhajtottam és kinyitottam az ajtókat és bementünk.

Gondoltam, hogy kérni fogja majd, így nem is csodálkoztam azon, hogy már a folyosón kicsatolta az övét és a szobámba beérve gyors levette a nadragját meg a boxerét és közel húzott magához. Lágyan megcsókoltam, majd letérdelve teljesítettem a kérését. Amint végeztünk megzuhanyoztunk és egymással szemben lefeküdtünk az ágyba. Beszélgettünk egy keveset, majd el is aludtunk.

Másnap reggel telefoncsörgésre keltünk. Szinte csukott szemmel kerestem meg a készüléket és olvastam el a nevet.

-Mark valami Melis téged hív -szóltam fáradtan és ásítottam egyet. Elvette a telefont, miközben kimászott az ágyból és fel -alá járkált előttem.

-A picsába -káromkodott és idegesen viselkedett, majd kinyomta a hívást, én meg kiváncsian vártam, hogy mégis mi történt -Sajnálom Camila, de minnél előbb el kell mennem. Valami ételfertőzés volt és több munkatársam is kórházba került. Muszáj ott lennem.

-Rendben. Te készülődj el, én nézek menetrendet -mondtam segítőkészen. Ez a hír engem is ledöbbentett és kellően megrémített, így mindent félretéve kezdtem el segíteni.

Dalban mondom el (Befejezett) S.M. C.C.Donde viven las historias. Descúbrelo ahora