Az atom lánya(Bosszúállók fanfiction)

17.

-Húzd vissza a maszkod és menj innen!-fordultam Peter felé.A különleges egység megérkezett és fegyvert fogtak rám majd lelöktek a földre és megbilincseletek.-Hé,hagyják békén!-kiáltott rájuk Peter.De az ügynökök eltaszították engem felrángattak a földről és belöktek egy autóba.A szemem sarkából láttam,hogy a többiek ugyanígy jártak.Rám adtak valamilyen kényszerzubbony félét és a nyakamra helyeztek egy érzékelőt.-Ha szökni mer,ő fogja bánni -mutatott az egyik ügynök Samre.-Mi történt Rhodeyval?-fordultam felé.-Vízió eltalálta és lezuhant,amennyit láttam belőle nem nézett ki túl jól.Aztán Tony megbénított a többit meg már tudod..-válaszolta Sam.Bólintottam de csak arra tudtam gondolni,hogy Steve majd eljön értünk és kiszabadít minket...Fogalmam sincs meddig utazhattunk,de egy idő után átrángattak egy helikopterre és a következő amit észleltem,hogy az óceán felett repülünk.

Leszálltunk egy az óceán közepén úszó börtönre és cellákba zártak minket.Wandán ugyan az a zubbony és érzékelő volt mint rajtam....A külügyminiszter jelent meg széles mosollyal az arcán.-Megmondtam, hogy előbb-utóbb ez lesz a vége ha ellenállnak.És most szépen elárulják hova ment Rogers kapitány. Egyikünk sem felelt.-Nézzék nem akarom önöket megkínozni,de ha nem hagynak más választást megteszem.Pár nap múlva visszajövök addig gondolkodjanak el.

-Hát ez nem néz ki túl jól.Tudod mi történik ha megpróbáljátok leszedni magatokról?-kérdezte Sam.-Az ügynök azt mondta akkor meghalsz.-Nekem azt,hogy Scott.-válaszolt Wanda.-Óh akkor légyszi maradjatok nyugton...-nyugtázta a hangya.-Csak remélni merem,hogy Steve már a szöktetésünkön dolgozik.-Abban biztos lehetsz.-válaszoltam. Behunytam a szemem és megpróbáltam a lehetséges forgatókönyveket lejátszani.Valahogy egyik sem volt túl boldog... Meglepetesémre aztán Tony sétált be hozzánk.

-Jöttél ünnepelni?-kérdeztem.-Rowan ezt nyugodtan abbahagyhatod.-Ugyan miért tenné?Elárultál minket és nézd meg hova kerültünk.-szólalt meg Sam.-Nem én kértem,hogy bűnözők legyetek..És nem tudtam,hogy ide hoztak benneteket-Még van képed ezt mondani?-kérdezte Clint.-Ami azt illeti nem ezért jöttem-és láttam,hogy közben megnyom egy gombot. -Nemérdekel minek jöttél..-Nos pedig meghallgathatnátok. Tudom,hogy igazatok volt.És lehetséges,hogy kiiktattam a rendszert egy percre, hogy elárulhassátok merre ment a kapitány,hogy segítsek neki.-És ugyan miért hinnénk neked?-kérdeztem.-Ezért...-mire kivetített egy halott embert és a pszichológus képét.-Ő a mi emberünk már tudom.. De innen nem tudok segíteni és még nem tudlak kihozni titeket.De ha elkpatuk a fickót szabadok vagytok.Ígérem...Samre pillantottam aki lassan bólintott.-Egy szibériai atombunkerbe mentek,hogy megakadályozzák Zémót öt további katona felébresztésében.De ha megtudom,hogy hazudtál nem állok jót magamért remélem tudod.-néztem rá.-Nem is vártam tőled mást,kócos..-húzta egy apró mosolyra a száját majd távozott.

Fogalmam sem volt,hogy mennyi idő telhetett el amikor lövéseket és ordításokat hallottam kintről. Felálltam és feszülten hallgatóztam amikor végre láttam a kapitány betoppani Buckyval az oldalán.-Na végre,mi törtétnt?Tony hol van?-Ne itt Rowan,majd elmesélem.Leszedték rólunk a ruhát így ott álltam melltartóban amikor Bucky átadta a dzsekiét.-Kösz.. A karod-ugyanis észrevettem,hogy a fém karja oalett.-Induljunk... Felfutottunk a börtön tetejére ahol egy helikopter várt minket.-Ezt honnan?-Natasha segített nekünk...Clint átvette a vezető szerepet..-És most hová?-kérdezte.-Egy barát vár ránk New Yorkban a koordináták itt vannak. Elindultunk és faggatni kezdtem Stevet. -Még mindig nem értem.Tony megtalált titeket?És mi lett a karjával.-böktem Bucky felé aki elvonult a gép legsötétebb zugába.Steve arca elsötétült.-Ami azt illeti megtalált.Segíteni akart,de felültettek minket. Zémónak eszébe sem jutott felébreszteni a katonákat.Ő csak bosszút akart állni rajtunk amiért elvesztette a családját Szokóviában... Tudta,hogy Bucky ölte meg Tony szüleit és nem mulasztotta el lejátszani a videót.Tony ránk támadt,mert én gyenge voltam és nem árultam el neki,hogy tudtam róla. Nem tehettem mást.-kezdett szabadkozni.-Bucky a barátom és nem volt önmaga.-Hé nyugi...Én nem ítéllek el.Azt tetted amit helyesnek véltél.De mi történt Zémóval?-T'Challa követett minket és elfogta.Átadta a német különleges egységnek.Most épp hozzá tartunk...-Miért?Steve szomorúan rám nézett.-Majd megtudod...

New Yorkban aztán a megbeszéltek szerint T'Challa  várt minket egy fekete magas nővel aki egy igen szemrevaló lándzsát tartott magánál.-Köszönöm felség,hogy segítesz nekünk.-Ez a legkevesebb azok után amiken keresztül mentünk...-A gépen várunk titeket.Gondolom a búcsú nem lesz könyű.-Miről beszél?-kérdeztem.-Wanda,Scott,Sam és Clint itt maradnak.Csak mi hárman megyünk tovább Wakandába.Ti nem vagytok itt biztonságban.-Ahogy ők sem...-Rowan értsd meg nekünk nincs itt maradásunk,de nekik itt a családjuk.-Wanda?-fordultam a lány felé.-Ne haragudj Rowan,de meg kell keressem Víziót...Szó nélkül elfordultam és elindultam a gép felé.Hát ennyit a nagy összetartásról.

-Ne haragudj rájuk Rowan.-szólított meg T'Challa.-A harag sohasem jó társ.A barátaid a legjobbat akarják neked.És hidd el Wakanda nem olyan rossz hely mint hinnéd.Mi összetartó nép vagyunk.-Ahha ezt már párszor hallottam.-Tessék,Stevetől tudom,hogy szeretsz zenét hallgatni.Ezt neked készítettem az útra.Átvettem a modern eszközt...-Köszönöm...

Az úton egy szót sem szóltam csak fázósan összehúztam magamon a kölcsönkapott dzekit és zenét hallgattam.Ismét úton egy ismeretlen helyre.A kapitányra néztem aki Buckyval beszélgetett. Ahogy elnéztem őket rájöttem mennyire hiányzik Pietro.Az érintései ahogy rám nézett és ahogy megtudott nevettetni...Az út meglehetősen hosszú volt,de legalább egyre melegebb lett.-10 perc múlva megérkezünk-szólt hátra T'Challa.-Rowan,gyere ide ezt kár lenne kihagynod.Előre sétáltam és kibámultam az ablakon.Olyan volt amire számítottam.Őskori és fejletlen...Az előttünk tornyusoló erdő féle sem javított a helyzeten.-Na most figyelj! A gép gyorsítani kezdett és egy megcélzott egy sűrűn benőtt részt.Az ütközés azonban elmaradt és egy új világ termett a szemem előtt.-Üdv Wakandában.-mosolygott rám a férfi.-Ti ezen csücsültök amíg a világ azt hiszi szegények vagytok?

A város valami csodálatosan festett.A modern technika nyoma tükröződött mindenhol.Ahogy leszálltunk valószínűleg a város központjában már vártak minket.Még több fegyeveres mint a nő aki a gépen volt és feltehetőleg T'Challa anyja plusz egy fiatal lány.Egy kicsit alul öltözöttnek éreztem magam főleg az anyakirálynőhöz képest.-Anyám,húgom hagy mutassam be nektek a vendégeim.Rowan Baker,Steve Rogers és Bucky Barnes.-Nagyon örvendünk-köszöntötte őket Steve.Buckyval mindketten csak mosolyogtunk amennyire tőlünk telt.-Köszöntünk titeket.Már sokat hallottunk rólatok.Rogers kapitány sajnálattal halljuk,hogy őn nem marad itt velünk.

-Mi az,hogy nem maradsz itt?Te is egyedül akarsz hagyni?Megint?-szóltam közbe.-Azt hiszem, jobb ha magukra hagyjuk őket...Kérdőn tekintettem Stevere.Láttam,hogy Bucky is menni készül.-Ne te maradj csak itt.Gondolom közöd van ahhoz,hogy ez így történik.-Őt ne hibáztasd. Neki semmi köze hozzá.Én döntöttem így.Tudtam ha azt hiszed maradok könnyebben rá tudlak venni,hogy velünk gyere.De te is tudod,hogy nem maradhatok.A többieknek szüksége van rám.-Ahogy nekem is...-Ne csináld ezt velem kérlek.Én nem tudom neked megadni azt amire vágysz. Bujkálnunk kell majd.Te még túl fiatal vagy,hogy így éld az életed.Sajnálom.

Éreztem ahogy könny gyűlik a szemembe.Még hallottam Bucky szavait mielőtt beértem volna az épületbe.-Te egy igazi barom vagy Steve...A fiatal lány lépett oda hozzám.Gyorsan letöröltem a könnyeim.-A nevem Shuri,én foglak titeket körbevezetni.Hallottam ahogy Bucky is belépett az épületbe.-Csodálatos akkor indulhatunk is.-Elment-szólított meg a férfi.-Te miért nem mentél vele?-Semmi közöd hozzá.Megfordultam letéptem magamról a dzsekijét és hozzávágtam.-Khmm-köszörülte meg a torkát Shuri mintha mi sem történt volna.-A szobáitok.A terasz közös,remélem nem probléma-nézett ránk aggódva.Nem akartam hálátlan lenni,bár inkább lettem volna egy másik városban mint Bucky mellett...-Nem,minden szuper köszönjük.-Bucky téged 15 perc múlva várlak itt kint,hogy elkezdhessük a kezelést.Felvontam a szemöldököm és Buckyra néztem akin láttam,hogy mondani akar valamit,de inkább csak bólintott és magára csukta az ajtót.