Az atom lánya(Bosszúállók fanfiction)

27.

-Ezt nem hiszem el.-szólalt meg.Sam döntése engem is meglepett az meg végképp,hogy egy szót sem szólt a tervéről.De amiket mondott valahol megértettem miért tette.Bucky felállt és járkálni kezdett.A tekintete félelmetes volt.-Bucky kérlek nyugodj meg.-Mégis,hogy nyugodnék meg?Steve bízott benne ahogy bennem is.Samet méltónak találta a pajzsra de úgytűnik tévedett.És ha ebben tévedett akkor valószínűleg velem szemben is...-a hangja éles volt.-Sam nem te vagy.-fordultam felé.-Te ezt nem értheted..-Persze,hogy is érthetném.Tudod elegem van ebből,hogy állandóan elintézel ennyivel.Te ezt nem értheted...Akkor tessék magyarázd el. Bármennyire is hihetetlen én itt vagyok és nem fogok elfutni bármit is mondasz.-Pedig lehet jobban tennéd.-Jól értem most elküldesz?-Azt csinálsz amit akarsz...-és elfordult.-Tudod ilyenkor nagyon utállak.Lehet igazad van és nem kéne ezt erőltetni. Bár ne szerettem volna beléd,a lelkedbe ami egyszerre káosz és gyönyör.Én most elmegyek... Talán jobb így.

Összepakoltam és kiléptem az ajtón.Bucky nem jött utánam...Ahogy sétáltam az utcán gondolataimba merülve észre sem vettem mennyien bámulnak.Amíg egy bátrabb ember meg nem szólított.-Ugye nem igaz,hogy te ölted meg a kapitányt?Én nem hiszem el.-tette hozzá gyorsan.-Steve a legjobb barátom volt és az őrangyalom.-Sajnálom Rowan,de mi szeretünk téged.És örülünk,hogy köztünk vagy.A szavai jól estek de a hangulatomon nem javított. Elővettem a cetlit amit Sam adott és taxit hívtam.-A reptérre legyen szives.A repülőút Louisianaba gyorsan eltelt.Ott is taxit hívtam és megadtam Sam címét.Egy kikötőbe érkeztünk.Megkerestem a hajót aminek Paul&Darlene volt az oldalára festve.Amikor odaértem egy csinos fekete nőt pillantottam meg.-Elnézést,Sam Wilsont keresem.A nő végig mért majd mosolyra húzta a száját.-Jó helyen jársz épp lent szerel.Ha jól gondolom te csak Rowan Baker lehetsz.-lépdelt felém és nyújtotta kezét.Sarah Wilson.-mutatkozott be.-Nagyon örülök..A mosolyommal próbáltam tükrözni,hogy fogalmam sem volt,hogy Samnek van egy testvére.Megmutatta az utat,de nem tartottam velem.

Sam épp káromkodott amikor leértem.-Kell egy kis segítség?-szólítottam meg.Megpördült majd amikor meglátott halovány mosoly jelent meg az arcán.-Tudtam,hogy elfogsz jönni.Az őskövületet hol hagytad?Az arcom láttán azonban az a kis mosoly is eltűnt.-Ami azt illeti,most egy kis szünetet tartunk. Vagyis ki tudja,lehet örökre vége.De nem csak emiatt jöttem-próbáltam elterelni a témát.-Figyelj Rowan,nem fogom megmásítani a döntésem.Ez bonyolultabb annál mint hinnéd.-Ne Sam legalább te ne kezelj úgy mint egy gyereket.Hidd el elég jó a felfogó képességem.Bármennyire is hihetetlen ezt elhinni és inkább azt mondani,hogy te ezt nem értheted és hallgatásba merülni mintha a másik ott sem lenne..-Tehát Buckyval ez a helyzet?-kérdezte. Észre sem vettem,hogy mi szaladt ki a számon.-Nem tudom mi van közetetk éppen,de azt tudom,hogy szeret téged.Amikor megtudta,hogy meghaltál még jobban magába zárkózott.Még Steve sem tudta felvidítani.-Nekem sem sikerült...

Sam telója rezegni kezdett.-Bocs...Elővette és az arca komor lett.-Valami baj van?-kérdeztem.-Ami azt illeti igen.Gyere valamit meg kell nézzek.Átsétáltunk egy kis házba.Az egyik szobában komoly felszerelés foglalt helyet.-Ez meg micsoda kérdeztem?-a monitort bámulva.-Van egy ügynök aki egy új szervezet után kutat.Ő küldte a felvételeket.Egy maszkos bandát láttam majd egy szokatlanul erős embert.Nem tetszett az egész.Túlságosan is emlékeztetett valakire.-Már hív is.

-Torres ő itt Rowan Baker.Egy velem egykorúnak tűnő srác jelent meg a képen akit a jelek szerint jól helyben hagytak. Beleintegettem a telóba.-Azta erre nem voltam felkészülve...-Ne legyél zavarban csak mondd amit szerettél volna.Ez a zászlóírtók vezetője igaz?-Igen nagyon kedves fickó...-Úgy tudtam csak online figyeled őket.-Azt is csináltam,de néha muszáj összepiszkolnunk a kezünket,vagy beveretni a képünket.-Mázlid van,hogy ennyivel megúsztad. Nagyon erős.-Az volt.Amióta itt végeztek semmit sem hallani róluk.De ez a jellemző rájuk.Árgus szemekkel kell figyelnünk míg újra fel nem tűnnek.-Történt még valami ami nem volt a videón?-kérdezte Sam.-Semmi,mire észbe kaptam már a földön voltam..Miért?MIre gondolsz?

Ahogy Sam rám pillantott tudtam,hogy neki is ugyan az fordult meg a fejében.-Semmire- válaszolta végül.-Várj ugye nem hiszed,hogy ő...-Figyelj majd visszahívlak.-szakította félbe Sam.-Ez maradjon közöttünk oké?-Rendben.-jött a válasz.Megvártam amíg Torres eltűnik.-Sam ugye nem lehet,hogy még több van belőlük?Úgy tudtam Bucky volt az utolsó.-Nem tudom...

Sam nővére rontott be.-Ezt látnotok kell...És bekapcsolta tvt.A képernyőn a kormányzó jelent meg.-A közelmúlt eseményeinek hatására sebezhetőek lettünk.Az átlagos amerikaik így érzik. Habár szeretjük a hőseinket akik életüket kockáztatják a Földért,egy olyan hősre is szükségünk van aki a nemzetünket védelmezi.Egy élő személyre aki Amerika legnagyobb értékeit testesíti meg. Valakire aki újra lelkesít minket.Aki mindannyiunk számára jelképként szolgálhat.Így tehát a Védelmi Minisztérium és a főparancsnokunk nevében az a megtiszteltetés ért,hogy ma bejelenthetem önöknek, hogy az Amerikai Egyesült Államoknak új hőse van. Köszöntsék velem az új Amerika Kapitányt.

A hír annyira sokkolt,hogy le kellett üljek.A képernyőn megjelenő férfi Steve ruháját viselte és a pajzs ott lógott a kezén.-Ez nem lehet igaz...Sam ugye te erről nem tudtál?-fordultam felé.Az arckifejezése azonban elég volt arra,hogy lássam őt is meglepetésként érte.Buckyra gondoltam.Ez a hír biztosan teljesen letaglózta. Tudtam,hogy nem fogja annyiban hagyni.-Most mihe kezdjünk?-kérdeztem.-Nem tudunk mit tenni.-fordult felém Sam.-Nekünk már más dolgunk van.Szeretném ha tényleg segítenél.

-De akkor is.Steve nem ezt akarta...-kezdtem bele.-Nem nem ezt akarta de ezt lett.Mit akarsz tenni?Odamenni és kiszedni a kezéből,hogy ez nem a tiéd?Ezt még megbeszéljük.-zárta le a vitát.-A vendégszobában elalhatsz.Már nyitottam a számat de Sarah a fejét rázta.Természetesen nem jött álom a szememre.Vártam,hogy Bucky hátha jelentkezik,de nem tette.Úgy tűnik tényleg nincs rám szüksége.Még végig néztem egy interjút az új kapitánnyal de a felénél kikapcsoltam.Reggel Sam kopogására "ébredtem".

-Vörösszárny megtalálta a zászlóírtók egy búvóhelyét.Münchenbe utazunk.Remélem velem tartasz.-Tudod,hogy igen...De először még Washingtonba utaztunk a légvédelmi bázisra ahol Sam dolgozott.Egy srác lépett oda hozzám aztán felismertem.Torres volt az.-Örülök,hogy személyesen is megismerhetlek.Mindig is csodáltalak téged és azt amiket tettél.-rázta a kezem egy kicsit túl hosszan.-Khmm.-köszörülte meg valaki a torkát a hátam mögött.Túlságosan is ismerős volt.-Te meg,hogy kerülsz ide?-fordultam meg és vontam kérdőre Buckyt.-Ami azt illeti csodálkozom,hogy azok után ami történt még együtt talállak Sammel.-Sam nem tehet róla ami történt.És amúgy is ne rajtam vezesd le a feszültséged.Sam ott van lent.

Bucky eltrappogott mellettem levállalva Torrest. Tipikus,gondoltam magamban.A két férfi hangos szóváltásba keveredett.Hagytam nekik egy kis időt.Mikor utánuk indultam Sam éppen valami Hatalmas Hármasról beszélt.-Milyen hatalmas hármas?-kérdezte Bucky.-Hát mindig a hatalmas hármasból harcolunk valaki ellen.Vagy földönkívüliek vagy androidok vagy mágusok ellen.-És most épp ki ellen?Talán Gandalf?-Várj te honnan ismered Gandalfot?-Olvastam a hobbitot még 1937-ben, aikor először kiadták.De ez most nem fontos.-Hahh de hát akkor elismered,hogy vannak mágusok.-Gandalf nem mágus hanem varázsló...

-Srácok ez most komoly?Gandalf és varázslók?-Rowannak igaza van.Ezek nem varázslók se nem mágusok.Nyers erőt használnak akárcsak te, a hihetetlenül idegesítő pasas aki itt áll előttem és csak bámul.-Jó rendeben én is veletek megyek.-Nem,nem jössz.

De Bucky hajthatatlan volt és nyílván velünk jött. Szerencsére a gép elég nagy volt így nem kellett mellette legyek..-Szóval mielőtt a bevetésre indulsz lőhetnénk egy képet?-fordult felém Torres.-A legtöbb társam odáig van érted és biztos irigyek lesznek rám.-Azért remélem a falra nem raktatok ki mint a régi időkben.-Ami azt illeti...Elnevettem magam.Aztán észrevettem a távolban Bucky arckifejezését...

-Egy perc és indulhattok.-figyelmeztetett minket Torres.Sam mellé léptem.-Szóval mi a tervünk?-kérdezte Bucky.Mivel egyikünk sem válaszolt magában mormogott.-Nagyszerű,tehát nincs terv... Sammel hátra sétáltunk a gép ajtajához.-Jó utat Buck!-nevetett fel Sam.-Te nem hívhatsz így!-Ahogy gondolod...Amúgy van tervem.-Tényleg?-kérdezte Bucky.De Sam csak rámosolygott és kiugrott.-Mondanám,hogy segítek,de gondolom nem kérsz belőle.Szóval lent találkozunk, vagy nem.-és mielőtt válaszolhatott volna én is kiugrottam.