Még egy Esély!

1.fejezet

Úgy 6 óra lehetett amikor felkeltem. Nem bírtam visszaaludni így telefonoztam egy kicsit. Felkeltem az ágyból és elindultam a szekrényem felé. Egy nekem kicsit nagy fekete pulcsit és fekete gatyát vettem fel. Ősz vége van tehát már elég hideg.
Megfésültem szőkésbarna vállig érő hajam ami mostmár teljesen egyenes volt. Felvettem pár gyűrűt és a kedvenc nyakláncom amit még anyától kaptam szülinapomra. Harry mindig mondta, hogy a szemem egy régi ismerősére emlékezteti, de sosem mondta kiére, szép kék szemem van amire azt mondják a fiúk, hogy az idő nagy részében boldogan csillog.

Leindultam a lépcsőn és meglepetten néztem, hogy Harry már ébren van
-Hát te? Nem jól jár az órám vagy egyszerűen csak rájöttél, hogy be kéne fejezni az albumot?-kérdeztem pimaszul de mintha meg sem hallotta volna, csak a telefonját bámulta.
-Tudtad, hogy Niall-nek új albuma lesz?-Ekkor nézett ma rám először és a szemei csillogtak az izgatottságtól, mert habár a banda 5 éve feloszlott, de ő jóban maradt a legtöbbjükkel, főleg Niallal. Vele legjobb barátok maradtak.
-Hallottam hírét.-kivettem egy tálat és belentöttem a műzlit majd a tejet.-elméletileg már csak egy dal kell neki. Csodálom, hogy ezt nem tudtad.
-Nem tudhatok mindent. Amúgy meg Niallt már vagy egy hónapja nem láttam
-és ez kinek is a hibája?-kérdeztem amíg abbahagytam az evést. H-nak és Ni-nek volt egy nagyobb veszekedése egy hónapja ami igazából a semmi miatt volt. Vagyis nem a semmi miatt, hanem Harry miatt. A sok stresszt szegény Niallon vezette le, de szegény azt sem tudta mi történik.
-Az enyém-nézett le bünbánó arccal
-na ugye?! Beszélned kéne vele.
-Rendben. Még ma idehívom beszélni-rámmosolygott én meg viszonoztam.

Még egy kicsit ott ültünk és beszélgettünk. Mikor megettem a műzlit a tálat beraktam a mosogatóba.
-soph már 14 vagy. Lehetne annyi eszed, hogy el is mosd azt a tanyért.-nagyon mérgesen nézett rám ezért inkább tettem amit mond. Fene a nagy rendmániáját.

Bementem a szobámba és leültem a babzsákfotelba és elvettem a gitárom ami a falnak volt támasztva. Ha unatkozok akkor csak úgy pengetem a húrokat anélkül hogy akármit is akarnék játszani. Ha gitározok akkor mindig kikapcsol az agyam és mindenen elkezdek gondolkozni.
Hogy kerültem Harryhez?
Miért nem járok suliba?
Miért vagyok zárkózott?!
Mindegyik kérdés egy dologhoz vezet vissza: a szüleim 4 éve meghaltak egy tűzesetben.
Harry volt akkor az egyetlen aki tudott segíteni és amúgy is apa gőzöm sincs milyen okból kifolyólag, de őt választotta gyámomnak. Így történt az, hogy egy átlagos kislány egy híresség mellett kötött ki. Harryvel mindenben segítünk egymásnak amiben csak tudunk így a legtöbb dalában én is belesegítettem. Amikor rosszul érezte magát meghallgattam és segítettem, de ő is ott volt nekem. Legtöbbször akkor volt rá szükségem amikor rémálmom volt és ő nyugtatott meg. Azóta elválaszthatatlanok vagyunk.

Gondolatmenetemből a csengő szakított meg. Elindultam lefelé és Niallt láttam meg a lépcső alján
-Szia kis tigris- szerintem amióta ismerem ő csak így hívott ezért már megszoktam.
-szia Ni! Mizu?-lementem a lépcsőn és megöleltem
-Ha én azt tudnám-ezen mindketten felnevettünk.

Bementünk a nappaliba ahova Harry hozta az üdítőt és egy zacskó csipszet amit Niall azonnal elkezdett betömni magába. Harry azzal az arccal nézett rám, hogy menjek ki a szobából mert ez a beszélgetés rájuk tarozik. Fogtam az adást és kisétáltam. Ekkor volt 10 óra. Franc se gondolta volna, hogy ezek délig beszélgetnek.

Mikor lementem már a konyhában kajáltak és röhögtek
-ugye, hogy nem volt ez nehéz?!-Mosolyogtam és leültem az asztalhoz
-Dehogynem. Majdnem belehaltam-dramatizálta túl Harry és úgy csinált, mintha egy tőrt szúrna a szívébe.
-Csak bocsánatot kellett kérnie. Másra nem vágytam.-mosolygott ránk Ni-egyébként, mit csinálunk ma?-mindannyian összenéztünk és Harryék elkezdtek ötleteket dobálni, de mindegyikben volt olyan amit legalább egy ember nem szeretett volna. Amikor már nagyon elegem lett megszólaltam.
-Hivjuk át Liam-et és nézzünk filmet-mintha megállítottam volna az időt ezzel a mondatommal, megálltak és rámnéztek-ne nézzetek így rám ez para.
-ez mondjuk egész jó ötlet.-gondolkozott el Niall és benézett a hűtőbe.
-Igen, hiszen úgyis rég láttuk.-gondolkodott hangosan Harry
-Tehát?-kérdeztem mert egyenes választ nem adtak.
-rendben-mondták egyszerre.