Még egy Esély!

2. fejezet

Miután eldöntöttük, hogy áthívjuk Liam-et Harryvel elkezdtünk főzni. Niall csak ült és beszélgetett velünk, ami nem is nagy baj, mert amikor legutóbb főzött majdnem felgyulladt a konyha, így csak a kisebb dolgokat bízzuk rá.
Miközben mi Harryvel főztünk ő felhívta Liam-et és kihangosította
-Szia Liam-köszönt Niall
-Niall, haver rég beszéltünk.
-Ja, tudom. Figyu azért hívlak, mert itt vagyok Harryvel és gondoltuk jöhetnél te is.
-Komolyan? Ez tök jó ötlet. Csak ti vagytok?-ekkor Niall Harryre nézett, mert ugye Liam nem nagyon tud még rólam, hiszen 1 évvel azután kerültem Harryhez, hogy a banda feloszlott és rólam csak Niall-nek és a családjának beszélt.
-Itt van még egy 14 éves lány is. Sophia, de ne zavarjon, jófej-mondta Harry és rámmosolygott
-Aha. És megkérdezhetem, hogy miért van ott?
-Hosszú történet-mondtuk egyszerre
-Hát jó. Most épp nincs dolgom, tehát szerintem fél óra és ott vagyok.
-Okés. Várunk-mondta Niall és letette

Már eltelt 20 perc. Harry még mindig a konyhában volt én meg tv-t néztem Niallal.
-Megint rajzfilm?-kérdeztem Niall-t
-szeretem a rajzfilmeket-mondta mosolyogva
-Bocs, de hány éves is vagy?
-27. miért?-nézett rám, majd vissza a Tv-re
-Mindegy-nevettem el magam és felmentem a szobámba.

Fél órát voltam fent és épp dalszöveget írtam, amikor valaki kopogott az ajtómon. Letettem a tollat a kezemből és kinyitottam az ajtót.
-Hali. Nem jössz le?-kérdezte Harry és nagyon mosolygott
-Gondoltam maradok amíg Liam megjön.
-Sophi, Liam már vagy fél órája itt van.-itt kicsit sokkolódtam, de gyorsan visszatértem.
-Akkor, de, lemegyek-mosolyogtam rá és elindultam le a lépcsőn. Mikor leértem a konyhába Niall épp Liam-el beszélgetett.
-Szia. Biztos te vagy Sophia-nyújtott kezet
-Csak sophi vagy soph röviden-ráztam vele kezet.
-Akkor sophi.-mosolygott rám-hú, de hasonlít a szemed.....-nem mondhatta ki, mert Harry mögé állt és befogta a száját, de Liam leszedte magáról-fúj, neked meg mi bajod?
-Tehát mit csinálunk ma?-terelte a témát Harry.
-Nézzünk valami filmet.-kapcsolódott be Niall
-Nekem oké. De mit?-nem akartam visszatérni Harry tettéhez, mert már többször is volt az, ha valaki a szememet valakiéhez akarta hasonlítani, akkor azt az embert Harry azonnal leállította. Elég fura, de már megszoktam.
-Nézzünk valami akciófilmet.-vetette fel Liam, amikor látta, hogy senki nem fogja neki elmondani, hogy miről van szó.
-Nekem oké.-mondtam és bementem a nappaliba.
Még hallottam, hogy Harry mondott valamit Liam-nek, de nem tudom, hogy mit.

Az este jól telt. Végül a Jumanji mellett döntöttünk, vagyis inkább ők döntöttek én csak beleegyeztem. Megettünk három tál popkornt és két csomag csipszet. A második film felénél a fiúk elaludtak én viszont elhatároztam, hogy végignézem. Egy elég érdekes résznél megcsörrent a háztelefon, amit Harry és én is fölvehetünk, mert ez a szám csak ismerősöknek van meg. Megállítottam a filmet, felálltam és odamentem a telefonhoz. Olyan éjfél körül lehetett tehát gőzöm sem volt, hogy ki hív.
-Halló-köszöntem a telefonba
-Szia. Öhmm....Harry ott van?
-Először tudnom kéne, hogy ki vagy!
-Bocs, de nem részletezném, amíg én sem tudom, hogy te ki vagy
-ügyes. Egyébként Harry alszik, mint minden normális ember ilyenkor.
-Ez azt jelenti, hogy te sem vagy az?
-Pontosan.-nevettem fel-Amúgy hagyhatsz üzenetet, ha nagyon akarsz
-Okés. Megmondanád neki, hogy habár rég nem láttuk egymást és tudom, hogy mérges rám, de nagyon szeretnék vele beszélni. És, hogy hívjon vissza.
-Ühümm-mindent leírtam egy lapra, amire általában azokat az üzeneteket írjuk amit a másiknak küldenek, így másnap reggelre nem felejtem el átadni H-nak-Milyen néven?
-Írd azt, hogy L.T.
-Megvan. Mostmár mehetek vissza aludni?
-Persze-nevetett fel-Jóéjt. És köszi.
-Nincs mit. Szia.-sokan mondták már, hogy a közvetlenségem egyszer sírba visz, de ha valaki jófej velem én is az vagyok vele.

Visszafeküdtem az ágyba és kikapcsoltam a filmet. 5 perc se kellett, hogy elaludjak és akkor mind a négyen ott aludtunk a kanapén összekucorodva és jól éreztem magam. Mintha egy rendes családban lennék.