Még egy Esély!

9.fejezet

Miután Harryvel mindent átbeszéltünk hazamentünk és egy tál popcornnal leültünk megnézni egy filmet.

Valamilyen romantikus szart néztünk, mert azokat Harry imádja. Őszintén én nem nagyon figyeltem. Még mindig az járt a fejemben, hogy Louis miért csinálta ezt H-val. Együtt voltak. Szerették egymást ez nem kérdés. Várjunk csak. Ez most jutott el az agyamig. Akkor Harry meleg. Így már több értelmet nyer, hogy amióta ismerem miért nem láttam semmilyen csajjal. Visszatérve valahogy ki kéne derítenem, mert ahogy magamat ismerem addig nem fogok aludni amíg Harry újból boldog nem lesz. És ha ezt úgy érhetem el, hogy összehozom Lou-val akkor állok elébe.

Ahogy selytettem, nem tudtam aludni. Egész éjszaka azon gondolkozdtam, hogy hogy csináljam ezt az egészet. Végül arra jutottam, hogy......kit álltatok, a nagy semmire jutottam. Hajnali 3kor még mindig gondolkodtam, de ahhoz, hogy akármelyik tervemet valósítsam először Louissal kellett volna mégegyszer találkoznom, de hogyha nem akar teljesen véletlenül mégegyszer beesni a kávézóba akkor semmi esélyem.

Mivel tudtam, hogy ez az alvás bukott ügy, felkeltem és csináltam magamnak egy kávét 4kor. Igen 4kor. Éppeszű ember ilyenkor alszik, de mint tudjuk én eléggé őrült, hülye és szerencsétlen vagyok tehát kávéztam és kiültem a teraszra. Nagyon sokáig csak néztem ahogy a korán kelő emberek elindulnak munkába kocsival vagy éppen gyalog. Szeretem nézni reggelente az utcát. Megnyugtató. Főleg így Novemberben. Elég hideg van de attól még imádom nézni reggelente a deret a füvön és a köddel borított utcát.

5kor álltam fel a teraszon lévő kis asztal mellől és bementem a házba. A bögrét betettem a mosogatóba, mert azt tudni kell, hogy, ha esik, ha szakad én nem mosogatok. Főzni még főzök, de a mosogatást azt inkább elutasítom.

Fölmentem a szobámba és lefürödtem, megmostam a hajam. Megszárítottam, fogat mostam, tehát csak a reggeli tehendők.
Fél 7kor vánszorogtam ki a fürdőszobából ami a szobámba nyílik, így csak ledobtam magam az ágyra és telefonozni kezdtem. Egyszer csak jött egy üzenetem

,,Remélem elmondod mi történt H-val. Sőt mégjobban remélem hogy kibékültetek és most otthon vagy nem pedig elraboltak" basszus. Elfelejtettem mondani Lex-nek, hogy itthon alszok. Gyorsan válaszoltam is.

,,Igen itthon vagyok. H-val mindent megbeszéltünk, habár nekem még mindig bűzlik valami, de azt majd a kávézóban megbeszéljük"
,,Okés, de ha elkésel én mégegyszer nem húzlak ki a pácból. Tudod jól, hogy mi vagyunk az egyetlen 14 évesek akik ott dolgoznak így nem adnak sok reményt és, ha valamit rontunk rögtön repülünk."
,,igen, tudom. Nyugi minden oké lesz"

Ezután még telefonoztam másfél órát, így 8kor kikecmeregtem az ágyból és elindultam lefele a lépcsőn. Amikor leértem hallottam Harry reggeli rekedtes hangját és ahogy benéztem a nappaliba, láttam, hogy csukott szemmel telefonál. Basszus jó, hogy nem alszik be. Elmosolyodtam és kimentem a konyhába. Csináltam rántottát meg bacont és tálcára raktam egy pohár narancslével együtt. Kimentem a nappaliba ahol H már nem telefonált csak a Tv-t kapcsolgatta.
-Van benne legalább 70 csatorna. Miért nem tudsz egyet választani?-kérdeztem miközben bementem és letettem elé a tálcát. Ő csak megforgatta a szemét és ránézett a kajára amit csináltam.
-Köszi-nézett rám csillogó szemekkel.
-Bármikor.-pofozgattam meg lágyan és befeküdtem mellé a kihúzott kanapéra.
-Mikorra kell menned?-kérdezte miközben elkezdte enni a reggelijét én meg elvettem a távirányítót, majd én is kapcsolgatni kezdtem.
-9re mint mindig.
-El kell vinni?-mosolygott rám. Á-á tudom mire megy ki.
-Nem, köszi. Neked a dalokat kell írni.-néztem rá mosolyogva, de ő hátradőlt és bedurcázott-na, ne legyél 5 éves. Nem szeretem.
-Soph egyszerűen nem tudok dalt írni. Alkotói válságban vagyok.-túrt bele a hajába és szomorúan rám nézett.
-A kávézóban próbálkozni fogok írni egy kicsit, de nem igérek semmit. És amúgy sem nekem kell ezt megírnom, hanem neked-böktem meg a mellkasát
-Te csak ne bökdöss.-nézett rám szigorúan én meg visszafordultam a Tv-hez.

45 percet beszélgettünk a mindenről és a semmiről. Ezt imádom benne, hogy mindenről beszélhetek vele. Nála nincs tabu téma, akármit mondhatok vagy kérdezhetek ő meg laza szülő módon mindig mindent megenged. Miután ránéztem az órára rájöttem, hogy indulni kéne így elköszöntem tőle és elindultam a kávézóba.

Pont 9re értem a kávézóba.
-Úgy látszik megfordult a világ, ha te időben érkeztél.
-A beszólásaidat tartogasd magadnak, Köszi-mondtam miözben leültem a pulthoz és letettem a táskám.
-El fogod mondani, hogy mi történt tegnap? Vagy azt, hogy miért nézel ki úgy mint egy élőhalott?-kérdezte miközben leült mellém
-Késöbb elmondom. Egyenlőre dolgozzunk.-felálltam a székről és átmentem a pult másik oldalára, hogy elkezdjem a reggeli feladatokat.

Eléggé forgalmas nap volt, tehát az ebédszünet akkor megváltás volt. Átfordítottam a táblát és visszasétáltam a pulthoz ahol Alex már evett.
-Ki fog ma hazavinni?-kérdezte teli szájjal
-először is, teli szájjal ne beszélj. Másodszor, gőzöm sincs, talán Nialler
-Szerinted engem is haza tudtok vinni?
-Biztosan-mosolyogtam rá és elkezdtem enni a szedvicsem. Egy kis ideig kellemes csendben ültünk és ettünk, végül Alex törte meg a csendet
-Elmondod mi történt tegnap?-kérdezte miközben felállt és a mosogatóba tette a tányért amiről evett.
-Persze-megvártam amíg visszaül és mindent elmondtam neki a tegnapról az elejétől a végéig. Még a gondolataimat is elmondtam az egészről és, hogy miért nem aludtam.
-Hű. Ez durva-mondta miközben tágra nyílt szemekkel nézett.
-Hát igen. És most nem tudom mit csináljak, mert beszélnem kéne Louissal is, de ha nem jön vissza ide akkor semmi esélyem.-egyetértően bólintott és én felálltam, hogy megfordítsam a táblát
-Akkor nagyon reménykedj, hogy ma idejön. Egyébként hogyvan ez, ki kivel maradt jóban a banda feloszlása után?-kérdezte és felállt, hogy mosogasson
-Hát, ha jól tudom akkor Niall ugye velünk maradt. Vagyis Harryvel. Liam mindenkivel jóban van és beszél mindenkivel. Zayn elvilleg Louissal van nagyon jóban, de nem vagyok benne biztos, hiszen én még egyikükkel se beszéltem.
-értem.-ezzel lezártuk a témát, mert jött az első vevő.