[OKTÓBER 31/4]

636 74 30
                                    

SZOMBAT

//READER\\



-[Név]-chan?!

Egy pár pillanatig fel sem tudom fogni, hogy mi történik körülöttem. A becsukott ajtóval nézek farkasszemet, ahogy érzem, hogy a mellkasomból szinte ki akar szakadni a szívem, mintha csak megnyugvást keresne, végre valahára.

-Kenma...- A hangomat alig lehet hallani, a többiek megdermedve figyelnek engem. Lassan felállok a padlóról, közben lábaim többször is megremegnek, az, hogy a félelemtől, a kimerültségtől van-e ez, nos, biztos vagyok benne. Azonban nem szabad megállnom.

Kenma miatt.

A fiú feláldozta magát, hogy kijuttathassam a többieket. Összeszorul a szívem a gondolatra, még akkor is így gondolom, hogyha a szemei, mikor legutóbb belepillantottam, azt sugallták, hogy találkozunk még. Egyszerűen nem merek ebben hinni.

-Srácok, kérlek figyeljetek. Mindent meg fogok magyarázni, de most ki kell jutnunk innen!- Mindenki értetlenkedve figyel, sok mindent kihagytak, amíg itt voltak.

-Hol vannak a többiek? Lev? Kuroo?- Fukunaga közelebb lép hozzám, én azonban képtelen vagyok választ adni számára. A történtek mardossa a torkomat, elérhetetlenné téve számomra azt, hogy akár egyetlen szót is mondjak arról, hogy mi történt az elmúlt órákban. 

-Elmondom...Majd...-Ennyit sikerül kinyögnöm- Most figyeljetek, kérlek...Nincs sok időnk.-Váltok az eredeti témára, menekülve attól, hogy bármiféle halálhírt is elmondjak nekik. Magam sem tudtam még feldolgozni, s az, hogyha most ők is megtudnák, csak hab lenne a tortán. Senki nem tudna a feladatra figyelni, s bár most sincs senki sem a helyzet magaslatán, talán jobb így, mintha elmondanám most nekik az igazságot. Akkor ők is, csak még jobban összetörnének. Nem szabad most.

Mondom ezt én...

-Kenma adott egy papírt, ezen rajta van, hogy juthatunk ki.- Mindenféle további nélkül kihajtogatom az eddig ujjaim között, igencsak összenyomogatott, fehér-szürkés papírt, melyen pontokat vélek felfedezni.

A tetején ez áll.:

"Szabályok"

Nem is igazán lepődök meg már, egyből tovább olvasom, hogy mit ír.

-1. szabály. Az áramot javítsátok meg. A gyilkos nem képes fényben gyilkolni.-Ahogy ajkaimat elhagyják ezek a szavak, a tekintetem már rögtön is a következő pontra terelődik.

-2. szabály. Maradjatok együtt. A gyilkos nem öl tömegben.

-3. szabály. SOHA ne legyetek sötétben. Hogyha az áramot megcsináljátok, már jóval előrébb vagytok. A bejárati ajtó kulcsa a pincében van, amelynek ajtaja a folyosó végi, jobb oldalon levő szobában van. Legyetek óvatosak, hogyha lépteket hallotok azonnal fussatok, amilyen gyorsan csak tudtok!

Összepréselem az ajkaimat, majd a többiekre nézek. Minden egyes tekintet félelmet, döbbenetet sugall. 

-Kenma-san...Hogy tud ennyi mindent?

AMONG US                   [Kozume Kenma x Reader]Where stories live. Discover now