MÁLNÁS-TEJES KÜLÖNLEGESSÉG ♡ moonbae ✓

12/12

A meccs napja volt, Kevinnek ezen kellett volna aggódnia és izgulnia, mégsem ezért bucskázott a gyomra, illetve lett izzadt a tenyere: egy számára fontosabb dolog foglalkoztatta. Végre belátta, hogy azzal, hogy ennyire önzőn és törtetőn viselkedett, másokat is bántott. A meccs, a kapusi poszt nem jelentett annyit többé, hogy Ericnek ártson vele.

— Beszélhetnénk?

A lelátó korlátján ülő, és a lábait lógató Youngjae bólintott ugyan, ám szeme szúrós és haragos maradt.

— Az utóbbi másfél évben nem voltam jó barát. Titkolóztam és elhallgattam dolgokat. Féltem a reakciódtól annyira, hogy utána más fontos dolgokat sem említettem. Igazából az elmúlt másfél évben rettenetes barát voltam. Ha adnál még egy esélyt, kárpótolnálak az elmúlt időszak miatt, és mindent megosztanék veled. Ha ezek után még kíváncsi vagy rám...

A másik sóhajtott, leugrott a gyepre, Kevin elé állt. A mezét viselte, és egy komoly kifejezést az arcán. Aztán a szeme felcsillant, és fékezhetetlen hahotába kezdett, a saját combját csapkodta, még a könnyei is kifolytak.

— Kevinh — kezdte, amikor viszonylag visszatért a rohamból, a hangja magas volt és az iménti állapottól teli —, látszik rajtad, ha valamit elhallgatsz. Tudod, isten vagyok, észreveszem az ilyesmit. — A fiú felsőbbrendűen megpaskolta barátja vállát. — És már mind kárpótoltál a Fánk Királlyal. De készülj, mert ha ma nyerünk három dobozzal eszek. Ha a barátnőd is jön, néggyel. Ne haragudj, de nem bírom.

— Ami azt illeti, én sem. — Kevin boldog és megkönnyebbült volt, hogy megbeszélte Ericcel ezt, és ő ilyen remekül reagált, ám a lányt felidézve szíve keserűen összeszorult.

— Szerintem ezt tárgyald meg vele, ott jön — mutatott társa háta mögé. — Én addig fejbe csapom azt a cserkészkolbász Wooseokot a csukámmal. Léptem! — Ezzel Youngjae elszaladt. Tényleg nagyon nem akart Hyohwi közelében lenni. És ami az igazat illeti, Kevin se nagyon. Ám ezen is túl kellett esnie. Nem csak maga, hanem Jacob miatt is - sőt, talán Hyohwi miatt is.

— Kevin, én- — Hyohwi a kezeit tördelte, óvatos pillantást vetett a fiúra, mielőtt megszólalt volna. Úgy tűnt, hogy őszintén bánja, de Kevin nem hitte már el. Hyohwi sokkal megbízhatatlanabb volt, mint Eric valaha is lesz.

— Nem érdekel. — Kevin meglepően bátornak és határozottnak érezte magát annak ellenére, amit következőleg mondott. — Mutasd csak meg mindenkinek a képeket, próbálj meg lefokozni, kiforgatni a csapatból, de én ezt nem csinálom tovább. Kedvelem azt a fiút, és ő sokkal többet ér, mint a foci, vagy, mint a titkom. — Még akkor is kedveli, ha fennáll annak a lehetősége, hogy Jacob többé már egyáltalán nem akarja még csak látni sem, és Kevin emlékére még a Málnás-tejes Különlegesség is megsavanyodik a szájában.

— Kevin-

— Ha valamit akarsz, Hyohwi, ne zsarolással érd el. — Kevin hátat fordított, és az épület felé vette az irányt. A sánta róka, akivé vált ezennel eldobta a járókeretét. Kevin egy teljesen új Kevinként lépett a folyosóra, ami az öltözőkre és a zuhanyzókra nyílt.

Eric szélesen vigyorogva, hevesen bólogatva beszélgetett Hyunjoonnal, és tényleg egy fél cipő volt a háta mögé rejtve.

— Mit akart? — Sunwoo hirtelen átvetette karját a fiú vállán, fejével a kijárat felé bökött - ahonnan rá lehetett látni Kevinre és a lányra. A púpja rendesen lelohadt, alig látszott már belőle valami. Kevin belenézett a szemébe, majd az átlátszó ajtó irányába.

— Zsarolt, de véget vetettem neki.

— Gondolom vájkált az életedben, hogy találjon valamit. Nézd, tudom, hogy ez gáz és aljas dolog, de már egy ideje kórosan bizonyítékokat gyűjt. Általánosban egy évfolyamra jártunk, és az a pletyka járt, hogy szexuálisan zaklatják. Hónapok teltek el, mire be tudta bizonyítani, hogy az osztályfőnöke molesztálta. Nagyon megviselte lelkileg. — Sunwoo kihagyta azt a részt, hogy már számtalanszor akart a lányon segíteni, de az elutasította.