MÁLNÁS-TEJES KÜLÖNLEGESSÉG ♡ moonbae ✓

10/12

Megálltak az automatáknál. Chanhee előhúzott a farzsebéből egy összeget, a gép pedig hálásan megette, majd abban a kegyben részesítette a srácokat, hogy cserébe választhatnak üdítőt. A fizető várakozóan nézett Kevin felé.

— Nem, köszönöm. — Megrázta a fejét, jelezvén, hogy nem kér semmit. Chanhee biccentett, és kiválasztott két üdítőt: meggyes kólát és lime-os Fantát. Az utóbbit Kevinnek nyújtotta.

— Ajándék. — Kevint meglepte, hogy Chanhee emlékszik, hogy múltkor mit ivott. Aztán az jutott az eszébe, hogy mennyivel kiszolgáltatottabb lenne a füzete nélkül - amiben benne van, hogy Changmin utálja a Sprite-ot, csak a Fánk Királyos zöldalmás jégkását szereti, Chanhee pedig kedveli a meggyes kólát.

Kevin elmormolt egy hálát, ahogy átvette.

— Jaehyunról szerettem volna veled beszélni. — Chanhee elfordult a színes vonalakkal és üdítőcseppekkel dekorált egységtől, majd lassú, ráérős léptekkel indult visszafelé.

Kevin próbálta hasonló lazasággal követni, de a szíve a torkában dobogott az izgatottságtól - meg egy kicsit a félelemtől -, hogy Chanhee mit akarhat mondani a kapitányról neki, így ez a nyugodt jelleg kiveszett a mozdulataiból.

— Tudom, hogy régóta a csapatban vagy és a legtöbb játékost ismered — Kevin nem így gondolta, de inkább nem szólt közbe, és nem is lett volna képes mit, tekintve, hogy a torkát még mindig eltorlaszolta a dübörgő szíve —, és hogy Jaehyunnal nem igazán jöttök ki jól mióta kapitány lett, előtte pedig nem igazán beszélgettetek.

Talán magának Chanheenek sem tiszta, hogy mit szeretne kihozni ebből, állapította meg Kevin, amikor a másik vetett egy pillantást a kék mennyezetre, aztán a száját elhúzva hümmögött.

— Én ismerem őt. Többé-kevésbé. Nem annyira, mint Changmint, de többet tudok róla, mint rólad vagy Ericről. Ismerem annyira, hogy elmondhassam, csak úgy senkivel nem viselkedne így, mint veled, Kevin. Valami oka van. — A fiú komor tekintete Kevin csontjáig hatolt, és utóbbi ráébredt, hogy mi a célja ezzel társának: megmagyarázni Jaehyun - Kevin szerint - indokolatlan utálatát. Vagyis találóbb szó erre a gyűlölet.

Mi a helyzet Jacobbal? Jaehyun exével? Kevin ezekre az elméjében felbukkanó kérdésekre azt a választ adta, hogy ez hülyeség, hiszen Jaehyun azelőtt is neheztelt rá, hogy megismerte volna a srácot.

— Nem tettem semmit ellene azon kívül, hogy felhúztam azzal, hogy elfelejtettem az edzések időpontját, és ebből azt a következtetést vonhatta le, hogy nem veszem komolyan. — Kevin megbontotta a Fantáját, majd belekortyolt. A szénsavas ital segített, hogy a szíve visszakússzon a helyére.

— Ez nem elég. Valami olyan hibát követtél el, valami olyat tettél, amiért képtelen megbocsátani. Egyre valószínűbb, hogy ezt az okot a pályán kívül kell keresned.

— Nem. Nem találkoztam vele soha a focipályán kívül, sosem beszéltünk. Még a nevét sem tudtam amíg be nem mutatkozott a csapat előtt.

Chanhee ismét hümmögött. Elindultak vissza a lépcsőn.

— Akkor is lennie kell valaminek, ebben biztos vagyok...

Kevinben felvetődött az, hogy Jaehyun nem képes feldolgozni a tudatot, hogy ismét egy srác, azaz Kevin tetszik neki, ezért bánik vele így, próbálja megutáltatni magát, hogy így szabadulhasson meg az érzéseitől. Erre semmi bizonyíték nem volt és Kevin is baromságnak tartotta, akkorának, hogy az utolsó lépcsőfokban megbotlott, és közelebb került a padlóhoz, mint a mennyezethez.

— Jól vagy, Kevin? — Chanhee elkapta, szorosan tartotta. Kevin biccentett, bár a lábfeje begörcsölt, és sajnálta, hogy némi ragacsos folyadék kiloccsant, meg azt is sajnálta, hogy ilyen bénának kell lennie állandóan.