2/12

323 49 27
                                    

A csapat arca felbecsülhetetlen volt: három elnyílt ajak és csodálkozó, értetlen pillantás fogadta a fiút. Még Changmin is felnézett a Candy Crushból, holott ezt akkor sem tette meg, amikor Jaehyun kaját hozott neki - akkor persze azonnal, amint Chanhee hozzászólt.

Ennyire volt mindennapi, hogy Kevin Moon tényleg időben beért, és nem a kezdés előtt három perccel esett be, és kifelé menet, fél lábon ugrálva húzta a fehér, krokodilmintás zokniját.

— Nocsak, Kevin, elérted a buszt? — Kevin kínosan mosolygott Changmin kérdésére. Tudta, hogy nem bántásból érdeklődött, de mégis rosszul esett.

A megalázó érzés helyett próbált arra koncentrálni, hogy milyen kellemes, hogy nem sprintelnie kellett otthonról a pályáig, hanem elhozta a tömegközlekedési jármű, és akár még arra is lehet ideje, amennyiben éhes, hogy egyen egy szendvicset.

Lehuppant Eric mellé a padra és letette a batyuját, majd körbenézett. Mindig is kíváncsi volt, hogy mit csinálnak a társai, amíg a gyakorlásra várnak. Changmin ugyebár a telefonját nyomogatta, ölében Chanhee feje, aki egy kis zöld gumilabdát dobálgatott. Sangyeon nem volt jelen, a kórházban volt köteles lenni a sérülései miatt. Jaehyun még nem érkezett meg.

Eric fejhallgatóval a kobakján mozgott a ritmusra galambstílusban. Kevin nem akarta megzavarni, de társaság híján mégis megtapogatta a vállát.

— Szabotáltad a Girls Generation maratonomat. — Youngjae haragosnak és szomorúnak akart látszani egyszerre, aztán rájött, hogy Kevin általában nem szokott ilyenkor jelen lenni, és elvigyorodott. — Beértél? Egy varázsló — elgondolkodott a mondata lehetséges befejezésein — vagyok. Nem is, isten! Isten vagyok, halljátok?

Kevin nem ellenkezett, hiszen, hogy sikerült időben letennie a popóját az öltözőben, az a barátja, a füzet, és egy kicsit az ő érdeme volt - mert oda rakta az eszközt, ahová a legtöbbször járt, a szobájába, azon belül is az X-Box konzolra, illetve előző délután felírta az edzések időpontját is.

Azonban mások nem ítélték helyesnek Eric fejtegetését. Egy labda csapódott a homlokának, amitől összeráncolta azt, és hülyén nézett a dobóra.

— Védted volna ki ezt, isten.

— Problémád van, Eric istennel? Várd meg, és lesújt förtelmes haragom!

— Miért, a fing istene vagy? Vagy a hülyeségé? — Chanhee unott képet vágott, de Changmin és Kevin felnevettek. Youngjae elvörösödött a szégyentől.

— Tudod, mit? Gyere ki, játsszuk le. Szívesen rakom az öklöm arra a szép arcodra. — Ha nem figyeltek, nem észlelhették, hogy Changmin teste összerándult ezen szavakra. Ezzel a történéssel csupán Chanhee lett tisztában, tekintve, hogy a másikat használta párnának.

— Nem, most nem fogtok verekedni. Viszont tizenöt perc múlva a pályán püfölhetitek majd a labdát a lábaitokkal. — Jaehyun nyitott be, arcán szelíd mosoly, és ez akkor sem fagyott le onnan, amikor Kevinre pillantott: mivel rá sem hederített, mintha szellem lett volna.

Ennyit arról, hogy a Moon fiú elégedett volt magával.

:::

Eric megpróbálta berúgni a labdát, viszont az erősség és a szög nem volt a legmegfelelőbb, Changmin könnyen kivédte, és kacsintva terelte tovább a fekete-fehér gömböt. A következő próbálkozó Chanhee volt, aki talán nem is a kapura játszott: telibe találta a kapusuk legérzékenyebb részét.

— Meghalok. — A srác összeesett, nyöszörögve gurgulázott az ápolt gyepen - a középkori haláltánc csodálatos modern feldolgozását mutatta be.

MÁLNÁS-TEJES KÜLÖNLEGESSÉG ♡ moonbae ✓Where stories live. Discover now